Kihátrálnak Oroszországból a nagy nyugati élelmiszer-kereskedők
Az agráripari termékek feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozó amerikai Bunge megtette az utolsó lépést is az orosz piac elhagyására: eladta a növényi olajakat elállító voronyezsi üzemét és kereskedelmi érdekeltségeit Karen Vanecjan üzletembernek, az Exoil csoport főrészvényesének.
A vételárat nem hozták nyilvánosságra, de aligha fizettek valós piaci árat az orosz leányvállalatért. Mindenesetre a Bunge következő gyorsjelentéséből ki lehet majd hámozni, hogy nagyjából mekkora értékleírással járt az oroszországi exit.
A 2008-ban átadott voronyezsi napraforgó-feldolgozó üzem felépítésébe 130 millió dollárt fektetett a Magyarországon a Vénusz sütőolajról és a margarinjairól ismert társaság. Voronyezsben évi 540 ezer tonna napraforgóból több mint 200 millió liter növényi olajat finomítottak.
A Bunge az utóbbi években
már megérezhette, hogy nem lesz maradása, és folyamatosan építette le oroszországi tevékenységét,
többek között tavaly eladta rosztovi gabonaexport-terminálját.
A nagy globális terményfeldolgozó és kereskedő cégek sorra hátrálnak ki Oroszországból, s már a február 24-i invázió megkezdését követően jelezték, hogy a várható nemzetközi szankciókkal megnehezül és akár lehetetlenné is válik normális működésük az országban.
Hangsúlyozták, hogy a tevékenységüket azonnali hatállyal felfüggesztő olajipari cégekkel szemben az ő
kezük meg van kötve, felelősséggel tartoznak a kontinensnyi ország élelmezéséért,
függetlenül a politikai vezetők olyan katasztrofális döntéseitől, mint az Ukrajna ellen indított hadműveletek elrendelése. A Cargill vezetése azzal érvelt, hogy az élelemhez jutás alapvető jog, azt tilos fegyverként használni.
A Bunge és versenytársai a termést betakarították, feldolgozták, most már akár haza is mehetnek. Ezzel a négy nagy, az ABCD-ként ismert gabonakereskedők, azaz az Archer-Daniels-Midland, a Bunge, a Cargill és a Louis Dreyfus oroszországi története, úgy tűnik, véget is ért.
De még ez sem vehető biztosra, hiszen az alapvető fontosságú mezőgazdasági termékek kereskedelmére nem vonatkoznak a nyugati szankciók, a cégek pedig
nem verik nagydobra, ha üzletelnek a Putyin-rezsimmel.
A távozás a Cargillnek fájhatott a legjobban, a társaságnak 1,1 milliárd dollár értékű vagyona ragadt Oroszországban, bár ezt az összeget szóvivőjük cáfolta, és az adatot hamar el is tüntették a honlapjukról. A Cargill 2500 embert foglalkoztatott Oroszországban, ahol takarmány-, valamint baromfi-feldolgozója volt, és a gabonatermesztésben és növényiolaj-feldolgozásban is érdekelt volt.
Az Archer-Daniels-Midland egyrészt a Wild Flavors révén volt jelen az orosz piacon, a cég ottani leányvállalata ízesítőanyagokat, színezékeket, étel- és italösszetevőket gyártott, másrészt az Aston Foods & Food Ingredients édesítőszerekkel és keményítőkkel foglalkozó üzletágának helyi leányában volt 50 százalékos részesedése. A Louis Dreyfus gabonaexporttal foglalkozott, de magántársaság lévén nem közöl információkat oroszországi üzleteiről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.