Mi az a NATO, miért hozták létre, és hogyan alakul át az orosz–ukrán háború miatt?

A Krím félsziget 2014-es orosz annektálása után erősödött fel az addig mindig Moszkva és a Nyugat között lavírozó Ukrajnában az a szándék, hogy a nyugati szövetségesek felé fordulnak, és csatlakozni kívánnak a NATO-hoz. Ukrajna belépési ambíciója 2021-ben gyorsult fel. A NATO- és az EU-tagság célkitűzésként már az ukrán alkotmányban is rögzítve van. A NATO a 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján üdvözölte Ukrajna tagsági törekvéseit, ugyanakkor az országnak nem ajánlott fel cselekvési terveket. A NATO-taggá válásnak ugyanis komoly kritériumai vannak, Ukrajna csatlakozása kapcsán pedig megosztott volt a szövetség.

Mi köze volt az orosz inváziónak ahhoz, hogy Kijev csatlakozni szeretett volna a NATO-hoz?

Miközben Putyin a mai napig különleges hadműveletnek nevezi azt, hogy csapatokat vezényelt ukrán területekre 2022 februárjában, szakértők és politikai elemzők adnak válaszokat az orosz agresszió okaira. Ezek alapján aggodalomra adhat okot a májusban bejelentett svéd és a finn NATO-csatlakozási szándék is. Moszkva számára ugyanis az egyik fő indok arra, hogy Ukrajna ellen inváziót indítson, éppen az volt, hogy Kijev nem állt el a NATO-hoz való belépési törekvésétől. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már 2021 januárban sürgette Joe Biden amerikai elnököt, hogy készítse elő Ukrajna felvételét a NATO-ba. Ez feldühítette Oroszországot, és 2021 tavaszán csapatokat küldött hadgyakorlatra az ukrán határ közelébe.

Putyin egyébként már régóta ellenzi Ukrajna közeledését az euroatlanti világhoz, korábban több ízben garanciákat is követelt arra, hogy szláv szomszédja nem fog belépni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe, hiszen ezzel Kijev semleges katonai státusza megszűnne, és Moszkva veszítene befolyásából. (Azóta persze kiderült, hogy Putyin számára a semlegesség megtartása nem volt elég, további követelései is vannak az ukrán kormánnyal szemben.)

Mi számít vörös vonalnak Moszkva számára?

Az orosz elnök mindezeken felül azt is szorgalmazta, hogy a NATO ne telepítsen csapásmérő fegyvereket Oroszország határainak közelébe, és demilitarizálják a területet. Moszkva a NATO keleti terjeszkedését is rossz szemmel nézni, mert az szerinte súlyosan veszélyezeti Oroszország biztonságát, sőt, az orosz kormány számára az lenne a legjobb, ha a katonai szövetség visszatérne az 1997 előtti határaihoz. Azt, hogy Oroszország számára Ukrajna lehetséges NATO-csatlakozása vörös vonal, az orosz külügyminiszter az orosz–ukrán háború közvetlen kitörése előtt is hangsúlyozta. Szergej Lavrov január közepén úgy nyilatkozott:

Mi baja Putyinnak a NATO-val, és miért dühíti egy újabb csatlakozás?

Putyin szerint a Nyugat harminc tagból álló védelmi katonai szövetségének csak egyetlen célja van: megosztani a társadalmat Oroszországban, és végül megsemmisíteni azt. 2022. május 9-én, a győzelem napi beszédében az orosz elnök egyenesen azzal vádolta meg a NATO-t, hogy aktív katonai fellépést indított az Oroszországgal szomszédos területeken. Az orosz elnök beszédében azt állította, hogy a nyugati világ már felkészült arra is, hogy Oroszországot a Krím félszigettel együtt megszállja. Putyin szerint az, ami most Ukrajnában zajlik, „megelőző csapás volt az agresszor ellen”. Az orosz elnök úgy véli, hogy Moszkva „hiába próbált kompromisszumot kötni” biztonsági kérdésekben a NATO-val, az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének országai szerinte nem akarták meghallgatni.

A 2022-es ukrán invázió előtt Putyin azt is követelte, hogy a NATO tekerje vissza az időt egészen 1997-ig, és állítsa meg a keleti terjeszkedését. Azaz Moszkva azt kérte, hogy a NATO vonja ki haderejét és katonai infrastruktúráját a szövetséghez 1997 után csatlakozott tagállamokból. Ez Közép-Európát, Kelet-Európát és a Baltikumot is magában foglalja.

Putyin sokszor hangsúlyozza, hogy a Nyugat 1990-ben megígérte, hogy a NATO „egy hüvelykujjnyit sem terjeszkedik kelet felé”, azonban ezt mégis megtette, azaz az orosz elnök szerint a Nyugat sokszorosan felrúgta a status quót. Erről a nyugati ígéretről azonban írásos bizonyíték sehol sincs. Ha volt is ilyen szóbeli megállapodás, akkor az még a Szovjetunió összeomlása előtt lehetett. A Mihail Gorbacsov akkori szovjet elnöknek tett ígéret tehát csak Kelet-Németországra vonatkozott az újraegyesített Németország kontextusában. Gorbacsov később erről ő maga is azt mondta, hogy „a NATO-bővítés témája soha nem került szóba” akkoriban.

A NATO mindeközben mindig elmondja, hogy soha nem állt szándékában további haderőt telepíteni a keleti szárnyára egészen addig a pontig, amíg Oroszország 2014-ben nem annektálta a Krímet. Moszkva azóta a saját területének tekinti a félszigetet. A NATO ezt követően, tehát csak 2014 után telepített csapatokat Kelet-Európába, azonban ez még mindig nem jelentett állandó katonai jelenlétet, ugyanis a csapatokat hathavonta cserélik ezekben a balti államokban és Lengyelországban is. A NATO azonban egy esetleges orosz provokáció után ezen is változtatni fog, és felmerül egy állandó katonai bázis kiépítése.

Mi történt a 2022-es történelmi madridi NATO-csúcson, és hogyan érinti ez Oroszországot?

A júniusi kétnapos madridi NATO-csúcson (ahol a svédek és a finnek megkapták hivatalos meghívójukat a szövetségbe) bejelentették, hogy radikálisan megváltozik a katonai szövetség európai védelmi terve. A Baltikumról, a szövetség legsebezhetőbb részéről is új döntést hoztak. A korábbi NATO-megállapodás szerint orosz támadás esetén a katonai szövetség feladta volna a balti államokat, és aztán megkísérelte volna 180 napon belül visszafoglalni őket. Az új terv szerint azonban eleve megvédik az északi végvidéket – jelentette be Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, norvég közgazdász, politikus.

Miért fő a feje Putyinnak a svédek és a finnek csatlakozási kérelme miatt?

Miután Moszkva 2022 februárjában lerohanta Ukrajnát, Svédországban és Finnországban napirendre került, ami addig sosem: elkötelezték magukat a NATO-csatlakozás mellett. Korábban úgy vélték, a belépéssel feleslegesen provokálnák Moszkvát, a háború azonban szerintük is jelentősen megváltoztatta Európa biztonsági helyzetét, amire válaszolniuk kellett. A finnek és a svédek 2022. május 18-án bejelentett NATO-csatlakozási kérelme sok szakértőt aggodalommal töltött el eleinte, ugyanis Putyin szerint a katonai szövetség ezzel az új bővítéssel túlterjeszkedik az euroatlanti térségen. Sőt, az orosz elnök politikai és akár katonai következményekkel is fenyegetőzött abban az esetben, ha a skandináv országokba NATO-infrastruktúrát telepítenének. Putyin megtorló lépésekről is beszélt korábban a katonai egyensúly helyreállítására.

Mekkora haderővel segítheti Finnország a NATO-t?

Mind Finnországnak (amelynek 1340 kilométeres határa van Oroszországgal), mind Svédországnak jól képzett hadserege van. Finnországnak megvan a saját sötét történelmi múltja is az oroszokkal. 1939-ben, mindössze három hónappal a második világháború után, a Szovjetunió hadüzenet nélkül megtámadta Finnországot, öt irányból is. A szovjet–finn téli háborúban a mindössze 175 ezer fős finn csapatok több mint két hónapon át képesek voltak visszaverni az egymilliós szovjet haderőt a jeges, 1300 kilométeres határ mentén, olykor akár mínusz 43 Celsius-fokban harcolva, súlyos csapásokat mérve egy náluk jóval nagyobb katonai erőre. A második világháborúban mintegy 63 ezer finn és mintegy 300 ezer orosz halt meg egymással harcolva.

Az 5,5 millió lakosú Finnországnak napjainkban már igen jelentős hadereje van, az övé például Európa egyik legerősebb tüzérségi arzenálja, és 370 kilométeres hatótávolságú rakétái is vannak. Helsinkinek jelentős a légi ereje is, 160 repülőgéppel. Haditengerészete kicsi, de erős, csaknem 250 hajóból áll. A finnek évente hozzávetőleg 22 ezer sorkatonát képeznek ki, és 280 ezer tartalékos katonájuk is van. Bár ez a szám nyilván elhalványul Oroszország kétmilliós hadseregéhez képest, de jóval nagyobb egy hasonló méretű NATO-tagország haderejénél. Norvégia például hasonló lakosságú, mint Finnország, de csak 63 ezer katonája van, beleértve a tartalékosokat is. A finnek az elmúlt évtizedekben, ahelyett, hogy a külföldi konfliktusokra figyeltek volna, inkább saját területük megvédésre képezték ki katonáikat, beleértve a speciális sarkvidéki hadviselés elsajátítást is, azzal a céllal, hogy ha szükséges, vissza tudjanak verni egy esetleges nagyobb orosz támadást.

A finn NATO-csatlakozás azért is fájhat Putyinnak, mert ezzel egy új nyugati frontot nyithat meg a katonai szövetség Oroszország küszöbén, egy jól képzett és tapasztalt ellenféllel. És ezzel a nyugati szövetségesek – mindössze négyórányira Szentpétervártól – csapatokat és fegyvereket tudnak telepíteni, ami Moszkva számára nem éppen kecsegtető.

Finnország védelmének sarokköve a vele regionális szövetségben álló Svédország, amely eddig ideológiai alapon tartotta távol magát a NATO-tól, de az Ukrajna ellen indított agresszív támadás miatt változtatott álláspontján.

Stockholm már az orosz–ukrán háború legelején kategorikusan kijelentette, hogy Moszkva tette a nemzetközi jog legsúlyosabb megsértése, és egyértelműen elítélte Oroszország ukrajnai invázióját. A finnekkel ellentétben a svédek nem bővítették haderejüket, sőt, a a hidegháború után a hadseregüket is elkezdték leszerelni. A fordulópont 2014-ben jött el, amikor Oroszország annektálta a Krímet. Ezután Svédország ismét növelte a védelmi kiadásait, és újra figyelmet fordított hadseregének a fejlesztésére is.

Milyen kritériumok alapján csatlakozhat Finnország és Svédország a NATO-hoz?

A NATO nyitott kapuk politikájának értelmében bármely olyan európai országnak lehetősége van a csatlakozásra, amely hozzá tud járulni az észak-atlanti térség biztonságához. A NATO-tagságra törekvő országoknak bizonyos politikai, gazdasági és katonai célokat is teljesíteniük kell, hogy a szövetség biztonságát élvezhessék – áll a NATO honlapján. Csak olyan ország léphet be a szövetségbe, ahol demokrácia van, tisztességesen és egyenlő módon bánnak a kisebbségekkel, és elkötelezi magát a konfliktusok békés megoldása mellett. Ezenfelül katonai támogatást kell nyújtania a szövetségnek. A NATO-tagok megállapodtak abban is, hogy GDP-jük 2 százalékát védelemre fordítják. Finnország már teljesíti ezt a célt, Svédország pedig garanciát vállalt, hogy a lehető leghamarabb eléri ezt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár már májusban elmondta, hogy tárt karokkal fogadják a két északi országot, és gyors csatlakozási folyamatot ígért. A folyamat azonban több hónapos is lehet. A két északi ország csatlakozása különösen hasznos a NATO számára is, mivel ezzel jobban tudja biztosítani a balti térség biztonságát. A finn és a svéd belépéssel a NATO duplájára növeli az Oroszországgal közös határát, ami Moszkva számára jelentős hátrányokkal jár.