Ukrajnán is múlik, hogy lesz-e éhínség
Gyakran említik az orosz–ukrán háború következményeként az élelmiszer-ellátás stabilitásának megingását. Ez a probléma nemcsak Ukrajnában, hanem a világ számos országában fejtörést okoz. Nem meglepő, hogy a szakértőknek is egyre több kérdésük van ezzel kapcsolatban. A legfőbb mind közül talán ez: lesz-e globális éhínség?
Ukrajna 1991-es függetlenné válásával sokan azt gondolták, a posztszovjet ország európai agrárnagyhatalommá válhat. Ehhez a lehetőségek adottak voltak, az ország meghatározó agrárexportőr, de korántsem olyan szinten, mint amire a lehetőségei predesztinálták volna.
Az viszont kétségtelen, hogy Ukrajna agrárállam. Az elmúlt években mégis előfordult, hogy ezt a megfogalmazást sértőnek tartották. Az agrárszektor fejlesztése és korszerűsítése azonban a háború megváltozott körülményei mellett is az ukrán gazdaság motorja lehet. A nehéz helyzetben lévő országban ez lehet(ne) az ukrán gazdaság és a globális biztonság fenntartásának „mentőmellénye”.
Ukrajna függetlenségének évei alatt a helyi gabonapiac alapvetően megváltozott – a termelés csaknem 30 százalékkal nőtt. Tavaly rekordtermést takarítottak be, ezzel
Ukrajna bekerült az öt legnagyobb gabonaexportáló ország közé.
Ennek megfelelően nőtt a mezőgazdasági termékekből származó bevétel is. Az agrárszektor az ország GDP-jének 18 százalékát, a devizabevételeknek a 40 százalékát adja. Idén persze kevesebb a termés, ezáltal a bevételek is apadnak. Az előrejelzések azonban még ilyen körülmények között is viszonylag megnyugtatók.
Figyelembe véve, hogy Ukrajnában a hazai fogyasztás a háború aktív szakasza előtt nem haladta meg a 33 millió tonnát (gabona és olaj), az új terméssel is reális esély mutatkozik az exportra.
Az ukrán gazdálkodóknak azonban rendkívüli kihívásokkal kell szembenézniük.
A tengeri kikötők blokádja miatt márciustól augusztusig szinte teljesen leállt a mezőgazdasági termékek kivitele. Márciusban mindössze 250 ezer tonnát exportáltak, augusztusban, miután feloldották az odesszai kikötők blokádját, ez a szám átlépte a 4 milliót.
Ugyanakkor tavaly Ukrajna havi átlagban 5-6 millió tonnát exportált. Tehát a számok még messze vannak az ideálistól. Ezért az alacsony exportráták miatt katasztrofálisan csökkenő gabonaárak azóta sem stabilizálódtak.
Júniusban egy tonna búzát átlagosan 5700 hrivnyáért (62,5 ezer forintért) kínáltak, augusztus végén ez 4050 ezer hrivnyára (44 500 forintra) csökkent. A kukorica esetében is hasonló a visszaesés, a korábbi 5600 hrivnya (61 ezer forint) helyett mindössze 4250 hrivnyát (46,5 ezer forintot) voltak hajlandók fizetni ezért.
Az export bővítésére és az átmeneti tárolás feltételeinek megteremtésére irányuló lépések nem elegendők. Több kell a probléma megoldásához.
Szakértők szerint
elmaradhatatlan kelléke a sikernek az állandó pénzügyi támogatás.
Az év eleje óta több mint 30 ezer mezőgazdasági termelő kapott csaknem 56 milliárd hrivnya (613,3 milliárd forintnyi) hitelt.
Az már a jövő zenéje, hogy ez mire lesz elég.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.