Varsó már a válságra készül, kicsit emelt a jegybank: új ellenség a kapuknál

A lengyel nemzeti bank (NBP) 25 bázispontot emelt irányadó kamatán szerdán. A lépés eltörpül a közép-európai jegybankok és a világ nagy jegybankjai legutóbbi inflációellenes lépései mellett, azt jelezheti, hogy a csehek után a lengyelek is véget vetnek a múlt év dereka óta folyó kamatszigorító menetelésnek.  Hannibal ante portas, új, hatalmas ellenség jelent meg a kapuk előtt, sőt Varsó esetében már belül: az egész Európát fenyegető recesszió.

Ami azt illeti, a lengyelek esetében tulajdonképpen már hónapok óta érkeznek a jelzések, hogy a monetáris szigorítás nem mehet tovább ebben az ütemben.

Az irányadó kamatot 6,75 százalékra tornázó szerdai szigorítás 50 bázispontos júliusi emelést követ, a megelőző két lépés 75 pont volt, a még korábbi – még márciusban, az ukrajnai háború kitörése után – pedig 100 bázispont. 

Csehországban már a júniusi utolsó, 25 bázispontos emelés környékén – amely 7 százalékra vitte fel a fő jegybanki kamatot – jelezték, hogy nincs több. Emiatt a cseh jegybank a korona védelmére hatalmas összeget, több mint 30 milliárd dollárt (ez majdnem a teljes magyar devizatartaléknak felel meg) kényszerült költeni a piacon, igaz, hogy a hatalmas tartalék erre elegendő tűzerőt biztosított.

Ilyennel sem Magyarország, sem a csehnél sokkal nagyobb lengyel gazdaság nem rendelkezik, és a zloty elemzők szerint meg is szenvedheti, ha az NBP leállítja a kamatemeléseket (és ebben az esetben akár a vele gyakran együtt mozgó forintot is magával ránthatja). 

A szerdai döntés még nem okozott sokkot, hiszen ezt várta a piac, és a jegybank csak később fűz hozzá magyarázatot és esetleg előremutatást. A zloty még kicsit erősödött is a döntés bejelentése után, az euró ellenében 4,73 környékéről 4,72 környékére, a piacok azonban még emésztik a döntést és várják a kommentárokat.

A piaci résztvevők zömétől eltérően 50 bázispontos emelést várt a durván rossz legutóbbi lengyel inflációs adatok után Liam Peach, a Capital Economics szenior feltörekvő piaci elemzője. A feleekkora emelést követően csak Adam Glapinski NBP-elnök csütörtöki sajtótájékoztatója után mondana biztosabbat – írta jegyzetében –, mindenesetre egy ugyanekkora emelést még vár, amely egy szintre hozná a lengyel kamatot a csehekével.

– tette hozzá.

Előfordulhat, hogy egyes piaci szereplők a lengyel szigorítás kifújásából arra következtetnek, hogy Magyarországon is ugyanez fog történni, ami még inkább növeli a forint árfolyamára leső kockázatokat abban az esetben, ha a zloty megindul a csúszdán. (Szerdán a zlotyhoz hasonlóan a forint is erősödött, kihasználva, hogy az Európai Központi Bank csütörtöki ülése előtt valamelyest az eurón is enyhült a dollár nyomása, az európai energiaárak pedig visszavonultak a korábbi megugrás után.)

A lengyel infláció mindenesetre egyelőre magasabb a magyarnál: augusztusban 16,1 százalékot mértek, nálunk júliusban 13,7-et, miközben a cseh adat még jóval magasabb, 17,5 százalék volt.

csakhogy közben újabb ellenség jelent meg, amelyet a kamatszigorítás még erősebbé tehet: a recesszió réme (és ez az oka, hogy az elemzők szerint a lengyel jegybank már nem megy tovább a szigorításban, legfeljebb egy tyúklépéssel).

A lengyeleknél már nem csak a kapun dörömböl, hanem minden bizonnyal már be is jutott. Hollandia, Horvátország és Románia áll a negyedéves alapon mért uniós GDP-változási rangsor élén, és a lengyelek kullognak a sor végén. Negyedéves alapon az április-júniusi időszakban a lengyel belföldi össztermék 2,1 százalékkal zsugorodott, a frissebb gazdasági aktivitási mutatók kiábrándítóak, és még egy negatív GDP adat már a recesszió megérkezését erősíené meg.