A jegybankok az infláció ellen a kamatok emelésével küzdenek, amely a gazdaság lassulásán keresztül fejti ki a hatását, ám az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája szerint ha tovább folytatják a szigorítást, az globális recesszióhoz vezet.
A szervezet nincs egyedül ezzel a véleményével, pénteken az indiai jegybank is azt közölte, hogy a világgazdaság számára a túlzottan agresszív kamatemelési hullám a gazdag országok részéről a harmadik sokkot jelentheti a járvány és az Ukrajnával szembeni orosz támadás után.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája által készített éves jelentés szerint főként az amerikai jegybank, a Fed okoz súlyos károkat a lépéseivel, elsősorban a fejlődő országokban: az egyszázalékos kamatemelés mintegy 0,5 százalékkal fogja vissza a gazdaság kibocsátását a gazdag országokban és 0,8-del a szegényekben a következő három évben.
A szervezet számításai szerint a Fed eddigi kamatemelései mintegy 360 milliárd dollárral fogják vissza a szegény államok teljesítményét a következő három évben,
és a további szigorítás újabb károkat okozhat. Az ENSZ tisztviselője, Rebeca Grynspan szerint van idő visszatáncolni a recesszió előtt, és más módszerekkel felvenni a harcot a drágulással szemben, miközben a hátrányos helyzetben lévők is támogatáshoz jutnak, ám a jelenlegi pálya a legsebezhetőbbeket sújtja és globális recesszióhoz vezet – írja a The Wall Street Journal.
A Fed az idén az elmúlt évtizedekben megszokottnál gyorsabban emelte a kamatokat, miután a járvány után új erőre kapó infláció a vártnál tartósabbnak bizonyult. Az amerikai jegybank így a nulla százalék körüli értékről 3 és 3,25 százalék közé emelte az alapkamatot, miután zsinórban öt kamatdöntő ülésen növeltek azon.
Az utolsó három alkalommal a kamatemelés mértéke 75 bázispontos volt, ami jóval erőteljesebb a Fedtől az elmúlt évtizedekben megszokott 25 bázispontos növeléseknél.
Az amerikai jegybank döntéshozói jelezték, hogy az év végére 4 és 4,5 százalék közé várják a kamat szintjét.
Noha a Fed élén álló Jerome Powell szerint a döntéseiknek a világ többi részére gyakorolt hatását figyelembe veszik, a kamatemelések folytatását ígérte az infláció leküzdése céljából.
A kamatemelésekkel nem fukarkodik az Európai Központi Bank és az angol jegybank sem az idén, így a többi országnak sincs más választása – bár Oroszország, Kína és Japán kivétel –, ezért a Világbank szerint júliusban több nemzeti bank emelt kamatot, mint a 70-es évek elejéig visszanyúló feljegyzések óta bármikor.
Az ENSZ-jelentést összeállító csapatot vezető Richard Kozul-Wright szerint a kínálatoldali problémát nem lehet keresletoldali eszközökkel megoldani, mivel az nagyon is veszélyes megközelítés.
A szervezet ezért inkább a júliusi orosz–ukrán gabonaszállítási megállapodást hozta fel példaként, ami 1,4 százalékkal csökkentette a gabonaárakat.
Az ENSZ ügynöksége az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését is mérsékelte, a világgazdaság 2,5 százalékkal bővülhet a márciusban jósolt 2,6 helyett, míg jövőre 2,2 százalék lehet az emelkedés üteme.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.