A német középosztályt is megrendíti a megélhetési válság

A német népesség 64 százaléka tartozik a középosztályba, amelyet nagyrészt a elkölthető jövedelem határoz meg. A kölni Német Gazdaságkutató Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft – IW) számítsa szerint ezt 2019-ben egyszemélyes háztartás esetén havi 1700-3100, egy kétgyermekes családnál 3540-6640 eurós nettó bevételt jelentett. A középosztály adja az ország adóbevételeinek jelentős részét, de politikai szerepe is nagy, a Deutsche Welle összeállítása szerint az ide tartozóknak viszonylag nagy a bizalma a demokráciában, így bizonyos fokú stabilitást biztosítanak.

„Németországban még mindig viszonylag széles a középosztály, amelybe beletartozik, vagy legalábbis beletartozhat mindenki, aki próbálkozik ezzel, és keményen dolgozik. Mindig is ez volt a társadalom egyfajta integráló központja” – emlékeztetett a lapnak Patrick Sachweh, a Brémai Egyetem összehasonlító szociológia professzora. Ez azonban inkább a múlt, a régi szép időnek vége. A Bertelsmann Alapítvány és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös tanulmánya szerint 

A közepes jövedelműek rétege is zsugorodik. Míg 1995 és 2018 között a népesség 74-67 százaléka esett ebbe a körbe, az arányuk négy évvel ezelőtt  64 százalékra esett vissza. A felemelkedés ígéretét fokozatosan felváltja a félelem, és ez nagyon világosan tükröződik a jelenlegi válságban. Christoph Butterwegge szegénységkutató szerint a szegénység már régen nem csak a marginalizált csoportokkal kapcsolatos jelenség, és ezt igazolják a számok is:  a GfK fogyasztáskutató megállapította, hogy a németek a jövőben egyre alacsonyabb jövedelemmel számítanak a jövőben. 

Adósság- és fizetésképtelenségi tanácsadó szolgálatok tapasztalják, hogy egyre többen aggódnak amiatt, hogy nem tudnak megbirkózni az emelkedő árakkal és energiaköltségekkel. „Sokan vannak, akik az alsó középosztályhoz tartoznak, dolgozni járnak, tulajdonképpen egész jól kijönnének a jövedelmükből, de a fizetési kötelezettségek, a magas bérleti díjak és most már a magas megélhetési költségek és energiaárak miatt gyorsan pénzügyi gondokba kerülnek” – mondta az egyikük munkatársa. Ami nem meglepő, mivel 

A kutatások szerint ezt a réteget valóban súlyosan érinti az energiaszegénység; ezt a fogalmat akkor használják, ha egy háztartás a nettó jövedelmének több mint tíz százalékát költi energiára. 2021 és 2022 májusa között megduplázódott az energiaszegény háztartások aránya az alsó középosztályban, és elérte a 41 százalékot.
Bár a középosztály felső és középső rétegét valószínűleg kevésbé érinti az energiaválság és az infláció az elkövetkező hónapokban, ez a krízis a számukra is különbözik némileg a korábbiaktól. Mostanáig ugyanis ezek az emberek megszokták, hogy befektetik a jövedelmük egy részét annak érdekében, hogy extra bevételhez jussanak. Ez a lehetőség jelentősen beszűkül a többség számára.