Az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb nitrogénműtrágya-gyártója, amely jelentősen növelte az idén európai exportját. A Reuters beszámolója szerint augusztusban 336 ezer tonnát meghaladó mennyiséget szállított a kontinensre – több mint a kétszeresét az egész 2021-es mennyiségnek.
Ez is jól mutatja, hogy milyen messze ható következményei vannak az ukrajnai háborúnak a globális élelmiszer- és energiaellátási láncra. A szankciókkal sújtott Oroszország nem csupán a földgáz legnagyobb exportőre, de jelentős szereplő a műtrágyapiacon is. Az ukrajnai invázió kezdete óta azonban Európa gyors ütemben kezdett leszakadni az orosz gázról, ami a nitrogénalapú műtrágyák kulcsfontosságú alapanyaga.
A gyorsan emelkedő földgázárak jelentősen megnövelték a műtrágya előállítási költségeit, így versenyképessé váltak Európában az amerikai termékeket.
Annál is inkább, mivel sok európai gyárban, így például a Péti Nitrogénművekben is kénytelenek voltak leállítani a termelést a magas árak miatt. A szűkös globális kínálat miatt az egész világon annyira megugrottak a műtrágyaárak, hogy az ENSZ már „jövőbeni válságtól” tart, attól, hogy egyszerűen nem lesz hozzáférhető a növényi tápanyag.
Az európai agrártermelők annyira kétségbe vannak esve, hogy árban túllicitálják a helyi vásárlókat nem csupán az Egyesült Államokban, de más fontos exportőrök, így Indonézia és Malajzia esetében is. Az Egyesült Államokban ez nem okoz gondot, a megugró export ellenére a The Fertilizer Institute (TFI) ágazati szervezet adatai szerint júniusban az amerikai nitrogénműtrágya-kínálat az elmúlt évtized második legmagasabb szintjén állt, ami inkább globális diszlokációra, mint hiányra utal.
Az még nem világos, hogy az amerikai gyártók a szokásosnál többet termeltek-e júliusban és augusztusban, vagy a készletek nagyobb részét irányította át Európába
– mondta a hírügynökségnek Jason Troendle, a TFI közgazdásza. Hangsúlyozta azonban, hogy az Egyesült Államok hagyományosan kicsi exportőr, és korlátozott képességekkel rendelkezik a piac visszatöltésére.
Troendle szerint Franciaország, Belgium, Norvégia és Litvánia, valamint Marokkó, Chile és Brazília növelte éves összehasonlításban a leginkább az amerikai importot. Az európai országok jellemzően Észak-Afrikából szerzik be a legtöbb karbamidot, a nitrogénműtrágya egyik formáját, de most már távolabbról is vásárolnak.
Bár a földgázárak csökkentek október közepére, így néhány műtrágyagyár újrakezdte a termelést, az európai agrártermelők a magas költségek és a szűk kínálat miatt nem képesek annyi mesterséges növényi tápanyagot felhalmozni a tavaszi vetési szezonra, mint amennyit kellene – panaszkodott Pekka Pesonen, a Copa-Cogeca, az európai gazdálkodók legerősebb érdekcsoportjának főtitkára. „Hatalmas mennyiségről beszélünk rövid idő alatt” – magyarázta.
A magas ráfordítási költségek ellenére az amerikai termelők jövőre még több műtrágyaigényes kukoricát vethetnek. A Farm Futures termelői felmérése szerint a kukorica vetésterülete tízéves csúcsra, 94,282 millió hektárra emelkedik, ami 6,4 százalékos növekedés 2022-höz képest. Közben az idén tonnánként 1280 dollárra ugrott a gazdálkodók műtrágyaköltsége a két évvel ezelőtti 350 dollárról. Ezt azonban ki kell fizetni.
„Ha elkezdesz spórolni a műtrágyán, akkor a végén csak magadnak ártasz” – mondta az iowai Dave Nelson, aki kukoricát és szóját termeszt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.