Credit Suisse – életmentő műtét óriási kockázatokkal
Egyelőre meglehetősen bizalmatlannak tűnnek a második legnagyobb bank, a Credit Suisse (CS) részvényesei a tegnap bejelentett mentőakcióval kapcsolatban. A cég leválasztja tőkepiaci és tanácsadó üzletágát, újra előveszi a patinás CS First Boston nevet, továbbá több milliárd frank tőkepótlást vesz igénybe a Szaúdi Nemzeti Banktól, amely az Öböl menti állam legnagyobb kereskedelmi hitelintézete.
A 166 éve alapított pénzintézet kezdetben szerényen indult, a svájci vasúthálózat kiépítését finanszírozta, az azóta eltelt időben azonban globális bankóriássá nőtte ki magát, vagyonkezelési és befektetési banki üzletággal. A First Bostonnal való 1988-as egyesülés belépőt jelentett az amerikai piacra.
A tegnapi bejelentés egy korszak végét jelzi, világossá vált, hogy az eddigi expanziós politika tarthatatlan, a bankháznál komoly átalakításokra van szükség.
A menedzsment által vázolt tervek azonban nem nyugtatták meg az amúgy is megtépázott idegrendszerű befektetőket – a nap végére csaknem 20 százalékkal zuhant az árfolyam.
A szerkezetátalakítás főbb pontjai: szűkebbre húzni a nadrágszíjat, leválasztani és eladni a CS First Boston néven új alapokra helyezendő befektetési banki üzletágat, továbbá a vagyonkezelésre, valamint a belföldi piacra fókuszálni.
Az átalakítás költséges, a szaúdi bank 4 milliárd frank értékű tőkeemelést hajt végre a CS-nél – első körben 1,5 milliárddal száll be. Ezzel egyébként véget ért az a már szinte bohózatba illő tippverseny, amely során a piac megpróbálta kitalálni, hogy mekkora az egykor szebb napokat látott svájci bank tőkehiánya.
A szaúdiak beszállásával ők lesznek a CS legnagyobb tulajdonosai, 9,9 százalékos részesedésük lesz a pénzintézetben.
Az árfolyamesés nagyrészt ennek köszönhető, hiszen a jelenlegi részvényesek egy papírra jutó eredménye a jövőben nagyjából 25 százalékkal csökken. Másrészről viszont könnyebbség lehet számukra, hogy nem nekik kell betolni a hiányzó tőkét, bár egy a Financial Timesnak nyilatkozó nagytulajdonos szerint számukra kedvezőbb lett volna, ha a költségek egy részét nyilvános részvénykibocsátásból teremtik elő.
Az irányváltás sem okozott osztatlan sikert: a kivonulással a befektetési banki piacról egy folyamatos nyereségtermelésre képes üzletágat adnak fel (már ha azt jól menedzselik). A fókusz a vagyonkezelésen lesz, és a szaúdiak beszállása azt jelzi, hogy elsősorban a közel-keleti, azaz az arab államokat célozzák meg.
A részvényesek így attól tartanak, hogy a szaúdi befektetők befolyása túlságosan nagy lesz, és az átalakított bankcsoport a szükségesnél konzervatívabb befektetési politikát folytat majd – ami ugyancsak a nyereségességre hathat kedvezőtlenül.
A szervezeti karcsúsításnak része egy jelentős létszámleépítés is: 2025-re a jelenlegi 43 ezres létszámot 9 ezerre csökkentik, az idei év végéig 2700 munkavállalót bocsátanak el. A részvényeseken túl az elemzők is erős kétségekkel fogadták az új terveket,
szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a vagyonkezelési üzletág által megcélzott ügyfélkörrel képes lesz-e a bank középtávon, 2025-re 6 százalékos tőkearányos nyereséget elérni.
A CS-nek jelenleg is vannak közel-keleti nagybefektetői, a katari állami vagyonalapnak, valamint az Olayan Groupnak – amely egy gazdag szaúdi család tulajdonában van – 5-5 százalékos tulajdonrésze van. Mindketten a pénzügyi válság idején vásároltak be CS-részvényekből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.