Elburjánzott a feketemunka Romániában
Jelentősen nőtt a bejelentés nélkül foglalkoztatottak aránya Romániában, ágazati szakértők elsősorban a részmunkaidős szerződések adóztatásában idén nyáron végrehajtott szigorítást látják a jelenség mögött. A munkaügyi felügyelőség szeptemberben rekordszámú, több mint 1500 feketén dolgozó munkavállalót azonosított, és
több mint 850 millió forintnak megfelelő értékben szabott ki bírságokat
a munkaszerződésekre, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó előírások megszegése miatt.
A területi munkaügyi felügyelőségek szeptember 2. és 29. között országszerte razziáztak, az ellenőrök 4287 esetben figyelmeztettek, és több mint tízezer esetben utasítást adtak a szabálytalanságok felszámolására.
A múlt hónapban 1551 munkavállaló esetében állapítottak meg szabálytalanságokat. Közülük 1379-nek nem volt egyéni munkaszerződése, 117-nek a szerződését a munkaadója nem vezette be az alkalmazottakat nyilvántartó országos digitális adatbázisba (Revisal), ötnek fel volt függesztve a munkaszerződése, ötvenen pedig a részmunkaidős szerződésben rögzített munkaidőn túl is dolgoztak.
Nicolae Dantes Bratu, a munkaügyi felügyelőség országos vezetője arra figyelmeztetett, hogy a feketemunka egyre több tevékenységi ágazatra terjed ki, a gazdaságra gyakorolt negatív hatása pedig a társadalom egészét sújtja.
„A feketemunka rövid távon is, de különösen hosszú távon rendkívül káros hatással van mind az egyénre, mind a társadalomra, mind az állami költségvetésre. A társadalombiztosítási járulékok és adók befizetése, valamint a társadalombiztosítási ellátásokhoz és más szociális juttatásokhoz való hozzáférés szorosan összekapcsolódik és függ egymástól” – szögezte le a főfelügyelő, felhívást intézve a munkavállalókhoz és a munkáltatókhoz, hogy kerüljék a feketemunkát.
A feketemunka sokak szerint azután burjánzott el, hogy a minimálbért el nem érő részmunkaidős fizetéseknél is a garantált jövedelmet tekintik adóalapnak,
és a mindenkori minimálbérnek megfelelő járulékterheket kell befizetni utánuk. A román kormány augusztusban hatályba lépett rendelete alapján a részmunkaidős alkalmazottaknak abban az esetben is a 2550 lejes (1 lej 85 forint) bruttó minimálbérnek megfelelő összegű társadalombiztosítási és egészségbiztosítási hozzájárulást kell befizetniük, ha jövedelmük nem éri el a minimálbér szintjét.
Ez alól kivételt képeznek többek közt a 26 év alatti tanulók és egyetemi hallgatók, illetve a tanulószerződéses gyakorlati képzésen részt vevők. A bukaresti hatóságok azzal magyarázták az intézkedést, hogy
a részmunkaidős munkaszerződések száma meredeken nőtt, és immár meghaladta az 1,1 milliót,
ami nagyon magas arány a munkaszerződések teljes számához, több mint 6,6 millióhoz képest. Hasonló intézkedést hozott a kormány néhány évvel ezelőtt is, ami a munkaügyi minisztérium szerint akkor 300 ezer részmunkaidős munkaszerződés teljes munkaidős munkaszerződéssé alakítását eredményezte.
Bogdan Badea, az eJobs munkaközvetítő cég vezetője korábban úgy vélekedett, hogy a kormányzati lépés miatt rengeteg munkaszerződést elnyel a feketegazdaság. Az adótanácsadók szakmai szervezete is arra figyelmeztetett, hogy a részmunkaidősök után kivetett többletadó a feketemunkának kedvez.
Adrian Caciu román pénzügyminiszter a napokban kijelentette: egyetlen munkavállaló sem veszítette el állását a részmunkaidős szerződések túladóztatása miatt, cáfolva azokat a híreket, amelyek szerint 77 ezer munkahely szűnt meg az intézkedés nyomán. A június végén regisztrált 1,1 millió részmunkaidős szerződéshez képest számuk október elejére 155 ezerrel csökkent, miközben a teljes munkaidős egyéni munkaszerződések száma 115 ezerrel növekedett.
Azt kívánom önöknek, hogy ne a minimálbér alapján, részmunkaidős szerződéssel történjen a javadalmazásuk. Nem engedhetjük többé, hogy Románia a dolgozói szegénység országa legyen, ahol a honfitársainkat alulfizetik
– válaszolta a témában érdeklődő újságíróknak a szociáldemokrata pénzügyminiszter.
A cégbíróság adatai szerint az első nyolc hónapban 9598 cég függesztette fel a tevékenységét Romániában, ez 20,4 százalékkal több a tavalyi év ugyanezen időszakában jegyzettnél. Ágazatok szerinti leosztásban a legtöbb leállt cég a nagy- és a kiskereskedelemben, illetve a gépjárművek és a motorkerékpárok javítása terén tevékenykedett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.