Idegesek az európai kötvénypiacok, megint félnek az olasz betegtől
A múlt heti brit turbulenciáktól még roppant ideges kötvénybefektetők a héten újabb sokktól tartanak: Rómának október 15-ig kell benyújtania a jövő évi költségvetés tervezetét Brüsszelnek. Az eurózóna leginkább eladósodott gazdasága kényszerpályán van; az energiaválság közepette kellene valahogy kordában tartania államadósságát.
Az új kormány által követendő olasz fiskális politikáról a héten még viszonylag kevés részlet derül ki, de a felfokozott hangulatban félő, hogy a költségvetési lazítás legapróbb jelét is túlreagálják a befektetők. „Az olasz büdzsét árgus szemekkel figyeli majd a piac, tekintve a brit eseményeket” – nyilatkozta a Bloombergnek Orla Garvey, a Federated Hermes portfóliómenedzsere.
Az olasz és a francia irányadó tyzéves kötvények hozama megugrott az utóbbi időszakban, ami aggodalommal töltheti el nemcsak a befektetőket, hanem az Európai Központi Bankot (EKB) is. Az EKB a rekordszinten lévő infláció miatt kénytelen – magához képest – szigorú kamatemelési sorozatot végrehajtani, továbbá egyre erősebb rajta a nyomás, hogy a gazdaságélénkítő kötvényvásárlások során nála felhalmozódott értékpapír portfóliótól is szabaduljon meg.
A Moody’s Investors Service a múlt héten figyelmeztetett: Olaszország manőverezési lehetőségei nagyon beszűkültek, ha fenntartható pályán szeretné tartani államadósságát. Tovább rontotta a hangulatot, hogy a piacok számára leginkább megnyugtató jelölt, Fabio Panetta, az EKB Róma által delegált igazgatósági tagja kategorikusan visszautasította, hogy pénzügyminiszteri posztot vállalna a Meloni-kormányban.
Az idegesség egyik legszembetűnőbb jele az „olasz beteggel” kapcsolatban a tízéves német és az azonos lejáratú olasz állampapírok közötti hozamkülönbség változása.
Múlt pénteken ez 250 bázispontra, idei csúcsra emelkedett.
Az olasz papírokat csak az menti meg a még nagyobb hozamemelkedéstől, hogy a befektetők bíznak az EKB elkötelezettségében. Az eurózóna jegybankja a közelmúltban hozott létre egy speciális eszközt a hozamok túlságos elnyílása ellen, amelyet bár kétségekkel fogadtak a piacok, de egyelőre bíznak benne.
Az EKB az elmúlt időszakban nem élt ezzel az eszközzel, a támogatás puszta ígérete elég volt ahhoz, hogy kordában tartsa a német–olasz hozamkülönbséget, ami július eleje óta a 200–230 bázispontos tartományban ingadozott.
A helyzet hasonló lehet a brithez, a Bank of England mindössze 4,6 milliárd font értékű papírt vásárolt meg 40 milliárd fontos keretéből.
Elemzői vélemények szerint a nagy kötvényvásárlási programok – ilyen szempontból legalábbis – hitelességet kölcsönöztek a nagy jegybankoknak, így egyelőre a puszta ígéret vagy a minimális intervenció is képes megnyugtatni a piacokat. A kérdés immár csak az, hogy ez a hitelesség elegendő lesz-e, miközben Róma jelentős költségvetési kiadásokkal lesz kénytelen stabilizálni az elszabaduló energiaárak gazdasági hatásait.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.