Magyarország nem akadályozza az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyolcadik szankciócsomagot – mutatott rá a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki. A lengyel médiának megerősítette, hogy találkozott Orbán Viktorral, és beszéltek a szankciókról is.
Ezúttal is jó információt oszthatok meg önökkel, mégpedig azt, hogy Magyarország miniszterelnöke nem akadályozza a nyolcadik szankciós csomagot
– jelentette ki Morawiecki.
Hozzátette: ismét
csak hamis állításnak bizonyultak a csomag akadályozásáról szóló hírek,
ugyanis teljes egyetértés van a V4-en belül.
A tagállamok kormányfőit vagy elnökeit tömörítő Európai Tanács tegnap új gazdasági korlátozásokat tartalmazó csomagot fogadott el Oroszországgal szemben, válaszul a kelet-ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye illegális annektálására.
Az új szankciók főbb elemei:
– Az tilalma Oroszország katonai, ipari és technológiai termékekhez való hozzáférésének csökkentése érdekében.
– Az orosz acéltermékek, járművek, műanyagok, textíliák behozatalának közel 7 milliárd euró értékű tilalma.
– Jogalap az olajárplafonhoz Oroszország bevételeinek csökkentése és a globális energiapiacok stabilan tartása érdekében.
Ma egyébként újabb uniós csúcsot tartanak, ezúttal a 27 EU-tagállam képviselteti magát Prágában, és gyakorlatilag egyetlen kérdés, a gázársapka bevezetése és ennek kockázatai szerepelnek a napirenden. Várhatóan az Európai Bizottság elnöke által írt levél szolgál majd a megbeszélések alapjául.
Ursula von der Leyen két gázsapkát javasolt. Az első felső határt azokra a piaci tranzakciókra kellene alkalmazni, amelyek a holland gáztőzsdén (TTF), Európa vezető kereskedelmi központjában zajlanak, a spekuláció visszaszorítására. A második felső határ kizárólag a villamosenergia-termelésre használt gáz árára vonatkozna, ez hasonló lehet a Portugália és Spanyolország által már elfogadott ibériai modellhez, amely részben fedezi a gáztüzelésű erőművek hatalmas költségeit.
Maga az Európai Bizottság elnöke is elismerte korábban, hogy a gázársapkák nagymértékben rontanák az ellátásbiztonságot, így elfogadásuk esetén a tagországok az eddigieknél nagyobb fogyasztáscsökkenésre kényszerülnek.
