Stagfláció felé halad az osztrák gazdaság a Wifo szerint

Az év első felében tapasztalt erőteljes növekedés után az év második felében lendületet veszített és a visszaesés fázisába került az osztrák gazdaság, ami a makacsul magas inflációval együtt a stagfláció kialakulását jelzi előre a Wifo (Österreichisches Institut für Wirtschaftsforschung) gazdaságkutató intézet pénteken publikált 2022–2023-as őszi prognózisa szerint.

A gazdasági lassulás minden értékteremtő ágazatra átterjed, sőt a feldolgozóipar valószínűleg recesszióba csúszik a prognózis szerint. A reál-GDP a 2021-es 4,6 százalék után 2022-ben várhatóan 4,8 százalékkal nő, a következő évben, 2023-ban pedig az emelkedés alig 0,2 százalék lehet, vagyis nagyjából stagnál majd. Mivel az infláció 2023-ban is magas marad, Ausztria gazdasága az 1970-es évek óta először stagfláció felé tart.

Az év első felében az osztrák gazdaság a 2020 őszén megindult fellendülés fázisában volt. A most beindult visszaesés azonban az előremutató makrogazdasági paraméterek alapján erősnek ígérkezik, és véget vet az elmúlt két év gazdasági fellendülésének – írja a dokumentum.

A járványvédelmi intézkedések széles körű feloldása átmenetileg erőteljes lendületet adott a szolgáltatási ágazatnak és különösen a magánfogyasztásnak. Ez a hatás azonban mostanra lecsengett, és a nemzetközi környezetből eredő fékezőerők gazdasági hatása kerekedett felül.

Egyrészt a világgazdasági aktivitás lanyhulása vetette vissza az osztrák áruexportot, beárnyékolva az ipari termelés és a beruházások kilátásait. Az áruexport növekedése az idén 5,2 százalékra lassul a tavalyi 14,2 százalékról, majd 2023-ban már mindössze 0,1 százalékos lehet. A beruházások a tavalyi 11,4 százalék után az idén 4,7 százalékkal, jövőre 2,0 százalékkal növekedhetnek.
Másrészt a nyersanyagok, az energia és a köztes termékek világpiaci árának markáns emelkedése mért költségsokkot a feldolgozóipari ágazatokra. Mindez magasan tartja a belföldi inflációt is, és reáljövedelem-csökkenést okoz, ami visszafogja a magánfogyasztást. A fogyasztást támogató kormányzati kiadások azonban ellensúlyozzák ezt a Wifo tanulmánya szerint. A lakossági fogyasztás a Wifo prognózisa szerint a tavalyi 3,6 százalék után az idén 3,8 százalékkal, majd jövőre 1,0 százalékkal növekszik.

Az idei gazdasági aktivitás azonban ezzel együtt is kedvező munkaerőpiaci fejleményeket von maga után. A foglalkoztatás erősnek mondható, 2,7 százalékos növekedése mellett a munkanélküliségi ráta várhatóan 6,4 százalékra csökken a 2021-es 8,0 százalékról. Ezzel szemben 2023-ban a foglalkoztatás 0,5 százalékos növekedése várható, a munkanélküliségi ráta pedig az ideinél magasabb, 6,7 százalékos lehet.

A gazdasági növekedés lendületvesztése nem nagyon fogja tudni mérsékelni az inflációs nyomást. Az inflációs ráta az idén 8,4 százalékra emelkedik a tavalyi 2,8 százalékról, majd jövőre 6,6 százalékra mérséklődik, de a hosszú távú átlaghoz képest ez is magasnak számít.

A Wifo gazdaságkutató intézet tehát a jövő évre magas infláció mellett a reálgazdasági teljesítmény stagnálására számít, azaz Ausztria a prognózis alapján a hetvenes évek óta először stagfláció felé tart.