Törököt fogtak: két konzorcium építené meg Kolozsvár földalattiját
Török társaságok vezette konzorciumok jelentkeztek a metró tervének elkészítésére és megépítésére Kolozsváron. A Románia legnagyobb, több mint 1,8 milliárd eurós (756 milliárd forint) infrastrukturális beruházására kiírt versenytárgyalás keretében – amelynek október 28-án, pénteken járt le a határideje – a Gülermak, valamint a Doğuş Insaat nevével fémjelzett cégtársulások nyújtották be pályázatukat.
Az 1958-ban alapított Gülermak társaság Törökország legnagyobb építőipari társasága, portfóliójában találni többek között Törökországban, Lengyelországban, Svédországban, Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban kivitelezett metró- és vasúti projekteket, viaduktokat. A másik török nagyvállalat, a Doğuş Insaat fennállása során mintegy 30 milliárd euró értékben hajtott végre infrastrukturális beruházásokat afrikai, közel-keleti és európai országokban. Mindkét társulásban találni nyugat-európai cégóriásokat is, mint például a francia Alstom és a német Siemens, ugyanakkor számos román vállalat is csatlakozott a metróépítési nagyberuházáshoz.
A kincses városi földalatti kivitelezése, de egyáltalán a beruházás szükségszerűsége hosszú évek óta szerepel napirenden, a projekt legnagyobb támogatója a mintegy 330 ezer lakosú Kolozsvárt 2004 óta – négyéves kormányfői „kitérővel” – irányító Emil Boc polgármester számít. A metró tervezésére és megépítésére idén márciusban írták ki a közbeszerzési eljárást a közbeszerzések elektronikus rendszerében.
Akkor még a beruházás tervezett értékét áfa nélkül 6,66 milliárd lejre (503 milliárd forint) becsülték, csakhogy azóta nagyot fordult a világ, az energiahordozók és az építőanyagok árának emelkedése miatt az eredeti büdzsé irreálisnak bizonyult.
Nem véletlen, hogy több elismert cég arra panaszkodott, az eredetileg jóváhagyott árakkal megvalósíthatatlan a projekt, emelni kell a kivitelezési költségeket, a kolozsvári önkormányzat ezért augusztus végén kénytelen volt felfüggeszteni a metróvonal tervezésére és kivitelezésére kiírt tendert, amelynek jelentkezők hiányában már háromszor meghosszabbították a határidejét. Október közepén aztán a román kormány jóváhagyta a megemelt költségeket, ennek értelmében a kincses városi metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal többe, áfa nélkül 9 milliárd lejbe (1 lej 84 forint) kerül.
A megvalósíthatósági tanulmány alapján a metróvonal 21 kilométer hosszú lesz, és Kolozsvár Főterét is érintve kelet–nyugat irányban szeli át a kincses várost és az agglomerációt. Kolozsváron 14,7 kilométeren és a várostól nyugatra fekvő, mintegy negyvenezer lakost számláló Szászfenes területén 6,3 kilométeren halad. A metróvonalon – amelyet nyolc év alatt kell megépíteni – 19 megálló épül, ezek között 90 másodpercenként járnak majd a háromvagonos szerelvények, amelyek óránként maximálisan 21 600 személyt képesek elszállítani.
A projektet a nagy infrastrukturális beruházások program, a szállítási operatív program és az országos helyreállítási terv révén (innen már elkülönítettek 300 millió eurót) uniós forrásokból, a szállításügyi tárcától származó kormányzati forrásokból, illetve Szászfenes és Kolozsvár önkormányzatának saját forrásaiból finanszírozzák. A nagyszabású beruházást ugyanakkor nagyon sokan ellenzik, sokak szerint a földalatti nem fogja megoldani Erdély dinamikusan fejlődő fővárosának mobilitási problémáit, mások szerint a nagyszabású munkálatok évekig lebénítják majd a kolozsvári közlekedést a város legforgalmasabb pontjain, ahol nyílt felszíni fúrásokkal szándékoznak kialakítani a megállókat.
Romániában – Bukarest után – Kolozsvár lenne a második, metróval rendelkező nagyváros.
Egyébként Kolozsvár egy másik nagyberuházása is közelebb került a kivitelezéshez, miután a bukaresti kormány jóváhagyta a kincses várost délről elkerülő úgynevezett metropolisz-körgyűrű műszaki-gazdasági mutatóit. Ennek nyomán kiírható a versenytárgyalást a forgalmat tehermentesítő, évek óta tervezett, 1,4 milliárd eurós nagyságrendű beruházás megvalósítására. Az elkerülő út megépítésével kivezetik Kolozsvárról a nehéz- és tranzitforgalmat, ugyanakkor biztosított lesz az összeköttetés a helyi és országutak, illetve az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya között.
A gyorsforgalmi autóutak előírásainak megfelelően irányonként két 3,5 méter széles közlekedési sávval, 2,5 méter széles leálló (gyorsító) sávval megépítendő metropolisz-körgyűrűn a tervek szerint óránként 80-100 kilométeres sebességgel lehet majd közlekedni. A körgyűrűn három, a bekötőutakon pedig további két alagutat fognak fúrni, ezek hossza 310-től 490 méterig terjed. A terv részeként 35 kilométernyi kerékpárút is épül, amely 23 kilométeren a gyorsforgalmi út nyomvonalát követi. A projekt kivitelezési ideje 96 hónap, és részben vissza nem térítendő uniós támogatásokból, részben az állami költségvetésből finanszírozzák
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.