Tovább apad az amerikai olajtartalék
Az amerikai adminisztráció további olajat tervez eladni a stratégiai tartalékokból, a döntést a Reuters több forrásból származó információja szerint Joe Biden még a héten bejelenti. A cél, hogy a novemberi félidős választások előtt csökkentsék az árakat a kutakon.
Az eladással a fennmaradó 14 millió hordónyi mennyiséget hoznák forgalomba abból a 180 millióból, amelynek piacra dobását Biden még márciusban jelentette be; az értékesítés májusban kezdődött. Ez volt a legnagyobb eladás az ország történetében. A stratégiai olajtartalékot 1975-ben, az olajválság után hozták létre,
Biden hatalomba lépésekor 640 millió hordót tartalmazott, ami szeptember végére 422,6 millió hordóra esett vissza – ez 2019-es fogyasztási szinten 21 napra elegendő.
Egy másik forrás szerint a kormányzat az olajtársaságokkal is tárgyalt arról, hogy a program keretében további 26 millió hordót értékesítenének az október 1-jén kezdődött 2023-as pénzügyi évben. Az energetikai minisztérium emellett részleteket hoz majd nyilvánosságra a tartalék visszatöltéséről, amelyet 2025 végére akarnak befejezni, a Fehér Ház ugyanis egyszerre szeretné lenyomni az árakat és támogatni a hazai olajtársaságokat. Az energetikai tárca májusban közölte, hogy az év végén ajánlatot tesz a 180 millió hordónyi eladott mennyiség mintegy egyharmadának visszavásárlására. Utalt azonban rá, hogy a szállításokat alacsonyabb olajárakhoz és kereslethez kötnék, valószínűleg a 2023-as pénzügyi év után.
Az illetékesek az elmúlt hónapokban emellett felszólították az olajfinomítókat, köztük az Exxon Mobilt, a Chevront és a Valerót, hogy ne növeljék üzemanyag-exportjukat, és figyelmeztették őket, hogy a kormányzat léphet, ha a vállalatok nem halmoznak fel készleteket.
A kormányzat nem vette le a napirendről a benzin- és dízelolajexport esetleges betiltását sem, bár a lépés ellenzői szerint ez súlyosbítaná az európai energiaválságot, és növelné az üzemanyagárakat az Egyesült Államokban.
Részben a magas üzemanyagárak lökték négy évtizedes csúcsra az amerikai inflációt, ami döntő tényező lesz november 8-án. A demokraták azt remélik, hogy megtarthatják minimális többségüket a törvényhozás két házában, de az infláció a republikánusok malmára hajthatja a vizet, a választók számára ugyanis a gazdasági kérdések az elsődlegesek. „Kevés idő áll a kormányzat rendelkezésére a félidős választások előtt, hogy megpróbálja csökkenteni az üzemanyagárakat, vagy legalábbis mutassa, hogy próbálkozik vele – mondta a hírügynökségnek egy, a Fehér Házban zajló tanácskozásokat jól ismerő forrás. – A Fehér Háznak nem tetszik a gallononkénti négydolláros benzin, és jelezte, hogy lépéseket fog tenni, hogy ez ne ismétlődjön meg” – tette hozzá. Az amerikai benzin átlagára hétfőn gallononként 3,89 dollár körül alakult, ami az amerikai autóklubok szövetsége, az AAA szerint mintegy 20 centtel magasabb, mint egy hónappal ezelőtt, és 56 centtel magasabb, mint tavaly ilyenkor. A benzinárak júniusban rekordot döntöttek öt dollár feletti átlagáron. (Egy dollár 418,92 forint, egy gallon mintegy 3,8 liter.)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.