A Mol a kelet-közép-európai régió egyik legjobban teljesítő vállalata
Kedvező volt a gazdasági környezet a közép- és kelet-európai régióban 2021-ben. A térség GDP-je 5,7 százalékkal nőtt éves összevetésben, szemben az egy évvel korábbi 3,7 százalékos hanyatlással – olvasható a Coface hitelbiztosító közleményében. A térségben továbbra is az energiaszektorban, az autóiparban, a szállítmányozásban, valamint a kereskedelemben érdekelt cégek a legmeghatározóbbak. A listavezető a lengyel PKN Orlen, második a cseh Skoda, a Mol pedig a harmadik, egy helyet javítva a 2020-as rangsorhoz képest. Az elemzés szerint az Ukrajnában zajló háború kedvezőtlen hatásai miatt a régió gazdaságai és vállalatai sebezhetőbbek lesznek, így a 2022-es év más képet festhet, mint a 2021-es.
Növekedést támogató, kedvező gazdasági környezet határozta meg közép- és kelet-európai gazdaságokat, illetve a térség nagyvállalatainak teljesítményét 2021-ben. A járvány hatásai még érezhetők voltak, de a gazdasági aktivitás a 2020-as visszaesés után talpra tudott állni.
Ennek eredményeképpen a régió 500 legnagyobb vállalkozása szárnyaló bevételeket és magasabb nyereséget könyvelhetett el
– írta a Coface a CEE Top 500 című kiadványában, amelyben évről évre rangsorolja a régió legnagyobb vállalatait.
Az elemzés szerint a térség gyorsabban regenerálódott, mint a legtöbb kulcsfontosságú kereskedelmi partnere. A közép- és kelet-európai régió 2020-ban enyhébb recesszióval szembesült,
az összesített GDP átlagosan 3,7 százalékkal csökkent, szemben a nyugat-európai 5,5-del.
Tavaly a kelet-közép-európai régió 5,7 százalékos gazdasági bővülést ért el, szemben Nyugat-Európa 4,7-es többletével.
Kelet-Közép-Európa kevésbé függ a szolgáltatásoktól, beleértve az éttermeket és a vendéglátóipart. Ezt a szektort a járvány idején bevezetett zárlatok, utazási korlátozások és az alacsony vásárlói bizalom súlyosan érintette, és ez hatalmas terhet rótt a különböző nyugat-európai gazdaságokra
– értékelte az eredményeket Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai regionális közgazdásza, utalva a két régió eltérő gazdásági szerkezetére.
A térség legnagyobb vállalatai 2021-es rangsorolásának eredményei azt mutatják, hogy a vállalkozások azonnal profitálni tudtak a gazdasági fellendülésből – erről Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai vezérigazgatója beszélt. A kiadványban szereplő 500 vállalat összforgalma
26,9 százalékkal, 842 milliárd euróra ugrott.
Az összesített nettó nyereség csaknem megduplázódott 2020-hoz képest, 41 milliárd euróra. A vezérigazgató hozzátette, hogy az 500 vállalat 2,2 millió embert foglalkoztatott a tárgyalt évben. A régióban a gazdaságok a stabil belső keresletből tudtak profitálni. A munkaerőpiac 2021-ben ismét kedvező helyzetben volt, alacsony munkanélküliségi rátával és szilárd bérnövekedéssel. A Covid hatására bevezetett intézkedések között szerepelt a munkaerőpiac támogatása, amelynek eredményeként sikerült elkerülni a tömeges elbocsátásokat.
Satuban a vállalatok: nyereségük rovására kénytelenek bért emelniMunkaerejük megtartása érdekében rákényszerülnek a béremelésre az európai vállalkozások, ez azonban súlyosan érinti a nyereségességüket. Félő, hogy ár-bér spirál alakul ki, ezt azonban az EKB az infláció felpörgésének megakadályozása miatt bármi áron meg fogja akadályozni. |
Előbbre lépett a Mol
A régiós nagyvállalatok listáját továbbra is a lengyel PKN Orlen vezeti, amely 52 százalékkal, 28,572 milliárd euróra növelte a forgalmát 2021-ben. A cseh Skoda Auto a második helyen áll, 17 milliárd euróval.
Az árbevételét 48 százalékkal növelő Mol lett a harmadik, 16,142 milliárd euróval.
A magyar olajvállalat tavaly a negyedik helyen végzett. Az első tízben még egy hazai cég, az MVM kapott helyet 7,722 milliárdos forgalmával, ami 55 százalékos emelkedés.
A régió legnagyobb vállalatai elsősorban az olaj-, a gáz-, az autóiparban, a szállítmányozásban, valamint a kereskedelemben érdekeltek.
Ezen cégek adták a listán szereplő cégek árbevételének több mint a felét.
Tavaly minden ágazatban nőtt a forgalom, ami az erősödő kereslet mellett a bázishatásnak, azaz az előző évi gyengébb teljesítménynek köszönhető.
A Coface-elemzés arra is rámutat, hogy a járvány kezdeti szakasza és a kapcsolódó zárlatok komolyabban megviselték a cégek pénzügyi helyzetét. A legszembetűnőbb példa a textil- és ruházati ágazat, amely a 2020-as pandémiás évben a kereslet visszaesését, valamint a fogyasztói preferenciák megváltozását szenvedte el. Tavaly ebben az ágazatban volt a legnagyobb a forgalomnövekedés, több mint 60 százalékos.
Ezzel szemben a legvisszafogottabb, 9,5 és 9,6 százalékos emelkedést az építő- és az autóipar könyvelhette el, ám ez a bővülés is stabilnak mondható. Az ágazatok többsége képes volt magasabb nettó nyereséget termelni,
a legnagyobb nyertes a fémipar volt, 437 százalékos emelkedéssel.
Ugyanakkor a textil-, a ruházati, az agrár-élelmiszeripari ágazat negatív dinamikával zárt ezen a területen.
Történelmi mélyponton a régiós olaj- és gázcégek értékeltségeA harmadik negyedév kifejezetten jól sikerült az európai olaj- és gázipari cégeknek, ez azonban nem mindegyikük értékeltségében tükröződik. |
Változhat a kép
A globális kereskedelem élénkülésével a közép- és kelet-európai export hozzájárult a regionális feldolgozóipari ágazatok gyorsulásához, a cégek viszont magasabb feldolgozási költségeket tapasztaltak. Ezek a költségek meredeken emelkedtek a járvány okozta pangásból való kilábalás kezdete óta, és még napjainkban is nagymértékben befolyásolják a vállalkozások eredményességét.
Ezt a hatást fokozza, hogy az ukrajnai háború kitörése óta az energia- és a nyersanyagköltségek az egekbe szöktek
– közölte Grzegorz Sielewicz. A szakember szerint mivel Oroszország szállította Európának az energiahordozókat, ezek ára 2022-ben jelentősen megugrott, ami energiaválságot indított el. Ugyanakkor az agrár-élelmiszeripari alapanyagok ellátásának zavarai az élelmiszerárak növekvő inflációjához vezettek, mivel mind Oroszország, mind Ukrajna jelentős részt képvisel a globális agrárexportban.
Jarosław Jaworski a jövőről szólva elmondta, hogy az ukrajnai háború súlyosan érintette a régiót, és további kihívások merültek fel az ezzel kapcsolatos gazdasági következmények miatt. Szerinte a háború a kelet-közép-európai gazdaságokra gyakorolja a legjelentősebb hatást. Az okok a két országhoz való földrajzi közelségük, az exportfüggőségük, az Oroszországból származó energiaimporttól való függésük, az Ukrajnából érkező menekültáradat és a háború miatt felmerült logisztikai problémákban keresendők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.