Az állam működtetésére költené az uniós 18 milliárd eurót Ukrajna

Ukrajna gazdasági helyzete jelentősen romlott az orosz–ukrán háború miatt. Az előrejelzések szerint 174,8 milliárd dollárra is nőhet keleti szomszédunk államadóssága jövőre. Ez az ország GDP-jének 106 százaléka. Néhány hónapja még csak feleekkora összegről beszéltek az elemzők, ám a háború miatt megduplázódhat a mínusz. A 2023-ra vonatkozó költségvetésről szóló törvényt november 3-án fogadta el az Ukrán Legfelső Tanács.

Az Európai Unió 18 milliárd euróval támogatná Ukrajnát jövőre – erről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélt, amit Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére terveznek utalni, és amely forrást az unió hitelből fedezne.

A költségvetésben az állami bevételeket 1329,3 milliárd hrivnyában jelölték meg, míg a kiadási oldalon 2580,7 milliárd szerepel. A hiány határértéke ez alapján 1296,5 milliárd hrivnya lesz. 2023. december 31-ig az államadósság maximális összege eléri a 6422,7 milliárd hrivnyát és meghaladja a nominális GDP-t.

A Kiszó szerint a háborús költségvetés egyik vesztese az oktatás lesz. A büdzsében 122,12 milliárd hrivnyát különítettek el oktatásra, ami 20 százalékkal alacsonyabb annál, mint amit a 2022-es költségvetésben előirányoztak. Az 18 milliárd eurós EU-s támogatás csaknem 695 milliárd hrivnyát jelent, ami jelentős mértékben segítené a költségvetést.

Az Ukrajna nemzetbiztonságára és védelmére fordított kiadások 1 141,1 milliárd hrivnyát tesznek ki, ami a GDP 18,2 százaléka.

Az előrejelzések szerint 2023-ban Ukrajna nominális GDP-je várhatóan 6279,3 milliárd hrivnya lesz. A reál-GDP 3,2 százalékkal nő a 2022-es 32,0 százalékos visszaesés után. Az uniós forrás tehát a GDP tíz százalékát is meghaladná, illetve védelmi kiadások több mint felét finanszírozhatnák egy ekkora összegből.

A büdzsé szerint a létminimum (2589 hrivnya – 27 500 forint) és a minimálbér (6700 hrivnya – 70 500 forint) összege változatlan marad, azaz jövőre is nehéz lesz a megélhetés Ukrajnában.

Magyarország nem támogatja a hitelfelvételt

Az uniós hitel bejelentésre azt követően került sor, hogy Von der Leyen és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott. Az EU-s pénzügyi támogatás nélkül Ukrajna nem tudja kiszámíthatóan és rendszeresen finanszírozni az állami feladatokat. A támogatást rendkívül kedvezményes hosszú lejáratú kölcsönök formájában nyújtanák.

A javaslat nem aratott osztatlan sikert, többek között Magyarország sem támogatja. Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy hazánk – bár sok csatornán segít szomszédjának – nem támogatja a közös uniós hitelfelvételt. Erről beszélt a Türk Államok Szervezetének ülésén Szijjártó Péter is. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország kész kivenni a részét Ukrajna megsegítéséből, ahogy eddig is tette, ugyanakkor közös európai hitelmódszertant nem támogatunk.

Varga Mihály később arra is rámutatott, hogy

Az Európai Unió viszont a közös hitelfelvétel tervével a magyar forrásokat akarja átutalni az ukrán kormánynak, ami teljesen indokolatlan, mivel Ukrajna idei finanszírozása megoldott, és ezt a tárcavezető szerint a bizottság is elismerte.

Az ukránok hálásak és követelnek

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter természetesen örömtelinek nevezte a döntést. Josep Borrellnek intézett nyílt levelében elmondta, hogy az orosz támadások súlyos energiaválságba sodorták Ukrajnát, és a gazdaság kritikus helyzetbe került. Emiatt kiemelten fontos az unió által nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás.

– írta a külügyminiszter. Tegnap az EU külügyi tanácsában Kuleba felszólította az uniót hogy folyósítsa a támogatásokat, és felvázolta azokat a konkrét lépéseket, amelyekre Ukrajnának szüksége van a háborús tél átvészeléséhez.