Az utolsó pillanatban meggondolhatja magát a brit pénzügyminiszter

A brit pénzügyminiszter kedden ismerteti költségvetési tervét, de a hét végén több interjúban is figyelmeztetett, hogy „mindenkitől áldozatokat kér majd”. Jeremy Huntnak egy 55 milliárd fontos lyukat kell betömnie a költségvetésben, hogy ellenőrizhető szintre vigye le az államadósságot, amelyet 40 százalékban adóemeléssel, 60 százalékban pedig a kiadások lefaragásával kíván megtenni. (Egy font 464,71 forint.) A Bloomberg értesülése szerint azonban az intézkedések jelentős részét elhalaszthatja, hogy védje a recesszióba süllyedő brit gazdaságot és a pártja választási esélyeit.

Az Egyesült Királyság GDP-je 2021 óta először zsugorodott a szeptemberrel zárult három hónapban , és a Bank of England előrejelzése szerint a recesszió legjobb esetben is legalább egy évig elhúzódik. Hunt a hét végén megerősítette: garantálni akarja, hogy a recesszió minél rövidebb és kevésbé mély legyen. Anne Boden, a Starling Bank vezérigazgatója szerint pedig ehhez az kell, hogy a kormány a szigorítással ne fojtsa meg a növekedést. „Biztosnak kell lennünk abban, hogy nem korrigálunk túl. Az nagyon, nagyon veszélyes” – nyilatkozta a Channel 4 tévéállomásnak. 

Úton Balira, a G20-ak csúcstalálkozójára Rishi Sunak miniszterelnök újságíróknak azt mondta, hogy az államháztartás fenntartható pályára állítása elengedhetetlen ahhoz, hogy „teljesítsük a nemzetközi piacok elvárásait, és alacsonyan tartsuk a kamatlábakat”. Hozzátette azonban, hogy a növekedés kulcsfontosságú ahhoz, hogy „idővel csökkenteni tudjuk az emberek adóját, és támogatni a közszolgáltatásokat. És a pénzügyminisztertől hallani fogják majd az egyenletnek ezt az oldalát is”. Hunt előre jelezte, hogy mindenkinek emelkednek majd az adóterhei, a kérdés csak az, hogy mennyire. 

A kormánynak és a pénzügyminiszternek ügyesen kell lavíroznia. Egyrészt együtt kell működnie a jegybankkal a négy évtizedes csúcson lévő infláció megfékezésében, és vissza kell állítania a fiskális hitelességét az előző kabinet ámokfutása után. Másrészt a következő, 2025-ös parlamenti választásig utol kell érnie és leelőznie az ellenzéki Munkáspártot, amely a közvélemény-kutatásokban jelenleg 20 százalékpontos előnnyel vezet.
„A legfontosabb dolog, amit most tehetünk, az az, hogy helyreállítjuk a stabilitást, rendbe hozzuk az államháztartásunkat, és csökkentjük az adósságot – írta Hunt a Sun on Sunday című vasárnapi lapban. – Ez az egyetlen módja annak, hogy megfékezzük az inflációt, és a lehető legalacsonyabban tartsuk a kamatemeléseket.” Jamie Rush és Dan Hanson, a Bloomberg Economics elemzői azonban úgy becsülik, hogy a 30 milliárd fontos költségvetési konszolidációhoz a BoE-nek jövőre 3-ról 4,25 százalékra kellene emelnie a kamatokat, és azok ezen a szinten is maradnának 2024 végéig. A 45 milliárd fontos konszolidáció 4 százalékon tartaná a kamatemeléseket, és ez a szint 2024-ben gyorsan csökkenne. 

Hunt a GDP mintegy 2 százalékát kitevő költségvetési konszolidációt tervez, ez kevesebb mint a negyede annak, amire a pénzügyi válság után szükség volt. A megszorításokat öt évre osztják el, hogy enyhítsék a csapást, és markánsan eltérnek a 2010–2018-as időszaktól, amikor a megtakarítások négyötöde a minisztériumi költségvetések csökkentéséből származott. A 12 évnyi konzervatív költségvetési szigor után azonban sokkal nehezebb kiadásokat csökkenteni úgy, hogy azzal ne ártsanak a közszolgáltatásoknak – figyelmeztetnek elemzők.