késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Dél-Korea példátlan válaszcsapással fenyegette meg Észak-Koreát
Noha Észak-Korea nukleáris fegyverkísérletet utoljára 2017-ben hajtott végre, Dél-Korea elnöke lát esélyt arra, hogy azt újból megteszi, mivel Kim Dzsongun északi-koreai elnök a napokban jelentette be, hogy országát a világ legerősebb nukleáris hatalmává fejlesztené. Baljós előjel lehet, hogy idén rekordszámú rakétatesztet végeztek.
Fotó: AFP
Jun Szogjol dél-koreai elnök figyelmeztetett, ha az északi állam folytatja a nukleáris teszteket, szövetségeseivel együtt fellépve példátlan választ adnak.
Elmondta, hogy Észak-Korea miatt a környező országok és Japán biztonságát is növelni kell. Az elnök szerint Kínának az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként kötelessége törekedni a béke megőrzésére. Jun szerint a kommunista államnak van befolyása Kim Dzsongunra, így felelőssége is a biztonság és stabilitás megőrzésében.
Észak-Korea nukleáris leszerelése és a küszöbön álló fenyegetés megszüntetése Kína érdeke is
– hangsúlyozta a dél-koreai vezető a Reutersnek. Hozzátette, hogy
szövetségeseivel következetes és összehangolt választ kell adnunk a Kim fegyverkezésére. Úgy látja, hogy ez az elmúlt harminc évben nem történt meg.
A dél-koreai elnök a nemrég tartott G20-as találkozón is sürgette Hszi Csin-pinget, hogy egyeztessen Kimmel, mire a kínai elnök annyit válaszolt, hogy Jun inkább javítsa kapcsolatát az észak-koreai vezetővel.
Jun márciusi megválasztása óta szorosabbra fűzte országa kapcsolatát Japánnal és az Egyesült Államokkal. A három ország az észak-koreai ballisztikus rakétatesztekre vonatkozó valós idejű információit megosztja egymással.
Korábban Joe Biden amerikai elnök is azt mondta, hogy Hszi kötelessége lenne lebeszélni Kimet a nukleáris tesztekről. Felvetette azt is, hogyha az északi vezetést nem sikerül eltántorítani a további fegyverkezésről, elkerülhetetlen lesz Amerika katonai jelenlétének növelése a régióban, s ez Kína érdekében sem áll.
Dél-Korea és az amerikaiak már meg is egyeztek arról, hogy repülőgép-hordozókat küldenek a térségbe, nagy hatótávolságú bombázókkal együtt.
Jun megértőbb elődjénél, aki Japán újbóli fegyverkezése miatt lazított a három ország szövetségén. A jelenlegi elnök szerint azonban érthető, ha Japán az észak-koreai fenyegetés miatt a második világháború óta nem látott ütemben erősíti védelmét.
Fotó: AFP
Észak-Korea legutóbb november 18-án lőtt ki interkontinentális ballisztikus rakétát, az eseményre Kim a lányát is elvitte. Akkor a lövedék több száz kilométer után a Japán kizárólagos gazdasági övezetében csapódott a tengerbe. Azelőtt pedig Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok biztonsági megállapodása után lőtt ki rakétát, akkor rövid távút.
Kína és Észak-Korea 1961-ben kötöttek kölcsönös segítségnyújtási és együttműködési szerződést. Azóta a két ország viszonya hullámzó volt. Az elmúlt években újból szorosabbra fűzték a szálakat. Kína támogatásáról biztosította Kim Dzsongunt arra az esetre, ha az Egyesült Államok és Dél-Korea megtámadná az északi államot. Kína gazdasági és élelmiszersegélyeket nyújt szomszédjának, amire a pandémia miatt most talán még a korábbinál is jobban rá van utalva. Kim és Hszi aláhúzták, hogy együttműködésük alapja a szocializmus építése. Habár Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsában korábban megszavazta az Észak-Korea elleni szankciókat, az újabbakat már blokkolta és Oroszországgal együtt a meglévőkön is lazítana. |
Nincs nyugati egység a szankciók betartásában
Az ENSZ 2006 óta kilenc szankciós csomagot fogadott el Észak-Korea ellen. Ezek közt van a technológia megosztásának tilalma is, ami alól kivételt csak az egészségügyi szektor képez. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2016-ban felszólította a tagállamokat, hogy ne osszanak meg Észak-Koreával tömegpusztító fegyverek előállításához felhasználható információkat. A német nemzetbiztonsági szolgálat ekkor figyelmeztetett, hogy a szankciók ellenére Észak-Korea hozzáfér a nyugati technológiához, többek között Németországtól is. Ennek ellenére Im Szongjing észak-koreai fizikus és lézeres optika szakértő négy évvel később Joachim Herrmannal, egy berlini kutatóintézet munkatársával, továbbá kínai szakemberekkel is jelentethetett meg közös publikációkat. Az észak-koreai fizikus két olyan intézményben is tanít, amelyekhez nukleáris és ballisztikus fegyverek fejlesztése köthető – számolt be a DW.
Katsuhisa Furukawa,
az ENSZ-szankciók betartásának ellenőrzésével foglalkozó bizottságának volt tagja szerint Németország vélhetően megszegi a szankciókat, ezért és ennek a kivizsgálását javasolja.
Furukawa szerint a német kormány és a Max Born Intézet vagy gyenge volt ahhoz, hogy alkalmazza a szankciókat, vagy talán szándékosan nem vette figyelembe azokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.