BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Durva bérharc kezdődhet Németországban

Hamarosan kiderül, hogy mennyire hajlandók a zsebükbe nyúlni a német munkaadók, 3,9 millió munkavállaló fizetése a tét. A szándékok távol állnak egymástól.

Elkezdődtek a bértárgyalások Németország legnagyobb szakszervezete, az IG Metall és a Gesamtmetall munkaadói szövetség között. A vég nélküli áremeléseket látva a szakszervezetek 2008 óta a legnagyobb, 8 százalékos fizetésemelést követelnek. Ugyanakkor a munkaadók szerint a recesszió előtt nem lehetséges emelni a béreken. A tárgyalások jelentőségét mutatja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói is figyelik az egyeztetéseket, attól tartanak ugyanis, hogy az esetlegesen megugró fizetések tovább emelik az inflációt is.

14 November 2022, Hessen, Frankfurt/Main: Industriepark Höchst is one of Europe's largest chemical and pharmaceutical sites. The chemical industry accounts for a large share of greenhouse-gas emissions.
Fotó: Hannes P. Albert / Getty Images

Annyi mindenesetre biztos, hogy a vita alatt nő a sztrájkok esélye. 

Ha a munkavállalók elégedetlenek lesznek a tárgyalássorozat eredményével, akkor akár az Airbus SE-nél, a Mercedes-Benznél vagy éppen Thyssenkruppnál is leállhatnak a gyártósorok, ugyanis ezen társaságok munkavállalóinak is az IG Metall a fő érdekképviseleti szerve.  

Sorozatos követelések

Az IG Metall tehát 8 százalékos fizetésemelést szeretne elérni. Ez a mérték nem éri el az októberi, éves inflációt, ami a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szerint 10,4 százalék volt. Ezt a szintet tarthatta viszont irányadónak a 2,5 millió közalkalmazottat tömörítő szakszervezet: a Ver.di 10,5 százalékos bérfejlesztést követel. Az utóbbi érdekképviseleti szövetséggel hamarosan elindulnak a tárgyalások.

 


A mostani szakszervezeti igények az elmúlt évek leghatározottabb követelései, amelyeknek a meglóduló infláció adhat alapot. 

A Bloomberg szerint, miután a termelőüzemek jó része a városokon kívül fekszik, az ipari dolgozóknak sokszor messzire kell ingázniuk, így valóban megérzik az emelkedő üzemanyagárak miatti többletköltségeket.

Kemény tárgyalások ígérkeznek

Nem meglepő módon a munkaadók nem akarnak ilyen mélyen a zsebükbe nyúlni. 

A Gesamtmetall egy egyszeri 3000 eurós kifizetéssel szeretné elintézni a kérdést,

és a munkavállalói képviseletekkel abban is megállapodna, hogy egy bizonyos ideig nem követelnek majd újabb egyszeri támogatást.

A munkaadók érvei között szerepel, hogy a gyártókat fojtogatják a megugró energia- és alapanyagköltségek, emellett az ellátási lánc megszakadásának is fennáll a kockázata, az ukrajnai háború miatt. Állítják, hogy számtalan cég mára felélte a tartalékát – csak így tudták elkerülni a tömeges elbocsátásokat –, és nem tudják finanszírozni a béremeléseket.  

 

Az IG Metall javaslata kezelhetetlen terhet okozna sok vállalatunknak, így nem látok esélyt az elfogadására

– mondta Harald Marquardt, a munkaadói szövetség vezető tárgyalója.

Ha az egyeztetések zátonyra futnak, a szakszervezet november 17-én szavaz a sztrájkról. Ha valóban beszüntetik a munkát, az igen súlyos eszkalációt okozna, és leállna a termelés sok fontos német gyárban – emlékeztet a Bloomberg.

A JP Morgan elemzői szerint a tárgyalásokon sok szakszervezeti követelés felpuhul, általában az eredeti béremelési igényük felére is rábólintanak. 

Az utóbbi időben a fém- és elektronikai ágazat nem muzsikált jól, így a munkavállalók úgy érezhetik, más szektorokhoz képest lemaradásban vannak. Emellett számtalan német cég küzd munkaerőhiánnyal, ami szintén a szakszervezet malmára hajtja a vizet.

Employees of German car manufacturer Porsche AG inspect the quality of the varnish of Taycan full-electric sports cars under a light channel at the end of the assembly line at the production site in Stuttgart, southern Germany, on September 26, 2022.
Fotó: Thomas Kienzle / AFP

A jegybankok is aggódnak

A központi bankok szerint fenyeget az ár-bér spirál kialakulása, ami tartósan magas inflációhoz vezet. Ezt bizonyítja, hogy az EKB utolsó ülésén Christine Lagarde, a pénzintézet elnöke a vártnál nagyobb béremeléseket jelölte meg az inflációs prognózisukra ható legnagyobb kockázatként.  A fizetésemelés üteme befolyásolhatja a kamatemelési ciklus végét is – tette hozzá. Olaf Scholz német kancellár közben tárgyalt mindkét féllel, és kilátásba helyezte, hogy az alkalmazottak kompenzálása érdekében adómentessé teszik a 3000 eurós egyszeri támogatást. 


 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.