Három ország gazdaságát is pörgetik az orosz menekültek

Grúziába legalább 112 ezer orosz menekült két hullámban, először Ukrajna megtámadása után, majd szeptemberben, amikor Vlagyimir Putyin elrendelte a mozgósítást. Az első hullámban ide érkezett a távozók 23,4 százaléka, 24,9 százalékuk választotta Törökországot, 15,1 százalékuk Örményországot, a maradék 19 százalék pedig más országokat – derült ki a Ponars Eurasia kétezer orosz migráns megkérdezésével készült online felméréséből, amelyet a CNBC ismertetett.

A menekültáradat számottevően pozitív hatással volt a grúz gazdaságra, amely már előtte is megkezdte a kilábalást a koronavírus-járvány okozta válságból, és hozzájárult, hogy a helyi deviza, a lari az idén 15 százalékkal erősödjön a dollárral szemben. (Egy lari 145,28 forint.) A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzése szerint az ország GDP-je 10 százalékkal bővül az idén, miközben áprilisban még csak 3 százalékos növekedést jeleztek. Az IMF egyértelműen a migrációs hullámmal és a menekültekkel érkezett vagyonnal magyarázta a kilátások ilyen mértékű javulását, és ugyanez igaz Örményországra és Törökországra is, az utóbbiak az IMF előrejelzése szerint 11, illetve 5 százalékos növekedést érnek el az idén.

A tőkebeáramlás különösen Grúziában jelentős, csak októberben 725 százalékkal ugrott meg az előző év azonos időszakához képest, és ennek 58,6 százaléka Oroszországból érkezett. A grúz nemzeti bank adatai szerint február és október között oroszok 1,412 milliárd dollárnyi összeget utaltak át grúziai számlákra – több mint négyszer annyit, mint egy évvel korábban. (Akkor ez az összeg 314 millió dollár volt.) Szeptemberig több mint 45 ezer orosz nyitott számlát az országban, vagyis majdnem kétszer annyian rendelkeznek bankszámlával, mint korábban.
Grúzia részben a közelsége és a történelmi, valamint gazdasági kapcsolatok miatt vonzó a menekülő oroszok számára, részben pedig azért, mert az ország bevándorlási politikája kimondottan liberális, a külföldiek vízum nélkül élhetnek, dolgozhatnak és alapíthatnak vállalkozást. Ráadásul Tbiliszi Örményországhoz és Törökországhoz hasonlóan nem csatlakozott a nyugati szankciókhoz, így az orosz pénz akadálytalanul juthat át a határon.
Törökország a hivatalos adatok szerint 118 626 orosznak adott lakhatási engedélyt az idén, a külföldieknek eladott ingatlanok ötödét ők vásárolták meg. Örményország nem adott ki statisztikát az érkezők számáról.

Bár a menekültek száma minimálisnak tűnik még egy olyan kicsi ország esetében is, mint a 3,7 millió lakosú Grúzia, a hatás azért erős, mert – különösen az első hullámban – kimondottan jó anyagi helyzetben lévő, magasan képzett, gazdaságilag aktív emberek érkeztek. A hatás meglátszik az ingatlanpiacon is, a 

A menekülők adta gazdasági lökés persze csak egyszeri jelenség, és a hatása sem lesz tartós. A grúz kormány, a nemzeti bank és az IMF is arra számít, hogy a növekedés 5 százalék körülire lassul jövőre a mérséklődő külső beáramlás, valamint a romló globális gazdasági és pénzügyi feltételek miatt. Ráadásul nem is biztos, hogy a menekültek maradni akarnak, a felmérések szerint csupán 43 százalékuk tervez hosszabb távra ideiglenes hazájában.