Háborús gazdaság: csődhullám söpri Romániát, a Székelyföldet is
Rendkívüli kihívás a romániai üzleti szférának is az ukrajnai háború és az energiaválság, amelyek együttesen alaposan rányomják bélyegüket a kereskedelmi társaságok helyzetére.
A tavalyi év első kilenc hónapjához képest az idei január–szeptemberi időszakban 10,68 százalékkal, 4767-re nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók száma az országban.
A romániai cégbíróság frissen közzétett adatai szerint a fizetésképtelenséget bejelentő legtöbb (827) cég és egyéni vállalkozó a fővárosban, Bukarestben működött: számuk 3,76 százalékkal nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A magyar–román határ mentén fekvő Bihar megyében 399 (a tavalyhoz képest 30,39 százalékkal több), a gazdasági szempontból fejlett bánsági Temes megyében 214 (1,9 százalékkal több) cég és egyéni vállalkozó jelentett csődöt.
Eközben Kolozs megyében 1,11 százalékkal, 356-ra csökkent a fizetésképtelenséget bejelentő vállalatok és egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személyek száma. A cégbíróság adatai szerint a legkevesebb csődbe ment társaságot és egyéni vállalkozót – szám szerint húszat – a dél-romániai Gorj, valamint az északkeleti Botosani megyében jelentették be, ez 52,38 százalékos, illetve 20 százalékos csökkenés tavalyhoz képest.
A székelyföldi Hargita megyében 23 (a tavalyinál 53,33 százalékkal több), Kovászna megyében 24 (41,18 százalékkal több) cég és egyéni vállalkozás vált fizetésképtelenné az idei év első kilenc hónapjában. A fizetésképtelenséget bejelentő legtöbb cég és egyéni vállalkozó a kiskereskedelem, az autójavítás, az építkezés és a feldolgozóipar területén tevékenykedett.
Elemzők úgy látják, a háború következményein és az energiahordozók meredek drágulásán túlmenően a romániai adópolitika terén tapasztalható kiszámíthatatlanság is negatívan befolyásolja az üzleti szféra életét.
Különösen sújtotta a kis- és középvállalkozásokat az az augusztusban hatályba lépett intézkedés, amelynek alapján a részmunkaidős alkalmazottaknak is a romániai minimálbérnek megfelelő összegű társadalombiztosítási és egészségbiztosítási hozzájárulást kell befizetniük akkor is, ha a jövedelmük nem éri el a minimálbér szintjét. (Romániában 214 ezer forintnak felel meg a garantált bruttó jövedelem.)
Mircea Cosea bukaresti közgazdász úgy véli, a román kormánynak „nem kellene kínoznia az üzleti szférát” az adótörvénykönyv folyamatos módosításaival, mivel ezzel kiszámíthatatlanságot kelt, és keresztülhúz minden üzleti tervet.
Azt kell szem előtt tartani, hogy most rendkívüli, háborús gazdasági helyzet uralkodik, amikor fokozott óvatossággal kell meghozni a vállalkozásokat érintő döntéseket. Hagyni kell dolgozni a cégeket, mert ők működtetik viszonylag egyensúlyban a nemzetgazdaságot
– nyilatkozta az elemző a román közszolgálati rádiónak.
Alina Gorghiu, a bukaresti szenátus liberális (PNL) ügyvivő elnöke egyébként a napokban leszögezte: amíg alakulata kormányon van, nem fog változni az adórendszer Romániában olyan értelemben, hogy megőrzik az egységes, 10 százalékos jövedelemadó-kulcsot. Állásfoglalása azzal áll összefüggésben, hogy a liberálisokkal nagykoalíciót alkotó szociáldemokraták (PSD) nem tesznek le arról, hogy az ország térjen át a progresszív adózási rendszerre.
Ismereteim szerint már csak Észtország és Oroszország tartott ki az egységes adókulcs mellett. Én nem hiszek abban, hogy az orosz adózási modell jelentené a haladást
– állapította meg Marcel Ciolacu, a PSD és a román képviselőház elnöke, aki jövőre a koalíciós rotáció értelmében átveszi a miniszterelnöki teendőket a liberálisoktól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.