Pekingnek választania kell: zéró tolerancia vagy gazdasági növekedés

Bár a zéró tolerancia politikája nyilvánvalóan nem működik, a kínai kormányzat ragaszkodik hozzá, hogy ezzel a módszerrel fékezze meg a koronavírus-járvány terjedését. A külföldi vállalatvezetők elfogadták, hogy tartós marad a gazdaság állandó leállításának és újraindításának gyakorlata, és próbálnak alkalmazkodni hozzá. „Nem számítunk arra, hogy cégek vonulnak ki Kínából. Csak arra számítunk, hogy diverzifikálják az ellátási láncukat, és bevesznek legalább egy másik országot Kína mellé” – mondta ezzel kapcsolatban a CNBC-nek Nick Marro, az Economist Intelligence Unit világkereskedelemmel foglalkozó vezetője. Már több vállalatvezetőtől hallják is, hogy kezdik életbe léptetni az ellátási láncok diverzifikálására vonatkozó terveiket – tette hozzá.

A kínai hatóságok a lezárások ellenére próbálják működésben tartani a legfontosabb gyártóüzemeket, ahol a munkaadók képesek biztosítani a szállást a munkavállalóknak, vagy legalábbis azt, hogy a dolgozók csak az otthonuk és a munkahelyük között közlekedjenek. Ez azonban sok esetben embertelen körülményeket teremt, mint az Apple beszállítója, a Foxconn esetében, ahol a munkások menekülni kényszerültek.

„Ha nem változtatnak a zéró tolerancia politikáján, akkor nyilvánvalóan újra meg újra tanúi leszünk hasonlóknak” – vélekedett Patrick Chen, a CLSA tőkepiaci és befektetési csoport kutatási vezetője, aki azonban nem számít ilyesmire. Az embertelen körülmények nyilvánvalóan nem növelik a munkamorált – tette hozzá –, bár a Foxconn pénzügyi juttatásokkal próbálja megtartani a dolgozókat, akiknek az átlagos havi bére ezer dollár (420 ezer forint) körül mozog.
Bár az okostelefonok iránti kereslet globális csökkenése azt jelenti, hogy a csengcsoui gyárban történtek nem okoznak jelentős fennakadást annak ellenére, hogy az Apple némi növekedést könyvelhetett el. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara nyári felmérése szerint mindenesetre majdnem kétszer annyi amerikai cég csökkentette kínai befektetéseit az idén, mint tavaly, és csak nem egész egyharmaduk növelte őket; az utóbbi arány 2021-ben még 38 százalék volt. 

Az újabb és újabb járványgócok kialakulása , a termelés akadozása és a fogyasztói aktivitás csökkenése meglátszik a leggazdagabb kínai tartományok gazdasági eredményén is. A kínai GDP 3 százalékkal bővült az év első kilenc hónapjában, a tíz legnagyobb regionális gazdaság közül négyben azonban ennél kisebb növekedést mértek: a déli Kuantungban és a keleti Csiangszuban egyaránt 2,3, Szecsuanban csak 1,5, Pekingben pedig mindössze 0,8 százalékost. A turisztikai központnak számító Hainanban az év első felében még 1,6 százalékkal bővült a GDP, a harmadik negyedévben már 0,5 százalékkal zsugorodott, miután augusztusban több tízezer turistával együtt lezárták a sziget központját. A Reuters felmérése szerint az év egészét tekintve 3,2 százalékra lassul a világ második legnagyobb gazdaságának növekedése, ami messze elmarad a kormány 5,5 százalékos céljától, és majdnem egy fél évszázad leggyengébb eredménye lesz.