A 214 ezer forintnak megfelelő 2550 lejről (1 lej 84 forint) 3000 lejre (252 ezer forint) emelkedik Romániában 2023 januárjától a bruttó minimálbér, amely az építőiparban 4000 lej lesz. Ebben állapodott meg a Nicolae Ciuca vezette bukaresti balliberális kormány a szociális partnerekkel az úgynevezett háromoldalú érdekegyeztető tanács csütörtöki ülésén, amelyet megelőzően a kabinet kielemezte a munkáltatói szövetségeknek és a szakszervezeteknek a témában megfogalmazott javaslatait. A 17,6 százalékos emelés nagyobb az idei 16 százalékos inflációs rátánál.
Kormányzati tájékoztatás szerint a bruttó garantált jövedelmet 3000 lejre emelik a jövő évtől, ebből az összegből 200 lej után a munkáltatónak nem kell adót és társadalombiztosítási járulékot fizetnie. Abban is megállapodtak a felek, hogy az építkezési ágazatban 2023. január elsejétől 4000 lejre nő a minimálbér a jelenlegi 3000 lejről.
Cristian Erbasu, az építőipari munkáltatók szövetségének elnöke a munkaerőhiány sújtotta ágazat számára adott pozitív jelzésként értékelte az emelést,
amely szerinte hozzájárul az adócsalás visszaszorításához, és stabilitást teremt a munkaerő biztosításában.
Térdre kényszeríti a román gazdaságot az energetikai sokkhatásFelfelé módosította előrejelzését a bukaresti jegybank, amely szerint mérséklődni fog a román gazdaság növekedése. |
Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök úgy értékelte, szükség volt a szociális partnerekkel folytatott megbeszélésre, hogy reális megoldás szülessen ebben a kérdésben. Tekintettel arra, hogy jelenleg is létezik egy 200 lejes adómentes összeg – ám csak abban az esetben, ha a munkáltató a minimálbér fölött biztosítja ezt –, januártól egy bruttó 3200 lejes fizetés esetében 400 lejre nő az adómentes összeg.
A 19 milliós országban jelenleg az 5,2 millió foglalkoztatott 16 százaléka, mintegy 856 ezer alkalmazott kap garantált legalacsonyabb jövedelmet.
(Ez nettó értékben 1524 lejt jelent, ami most 1755 lejre nő.) A januártól esedékes emelés 2,1 millió alkalmazottat érint. A garantált bérminimum legutóbb ez év januárjában 2300 lejről 2550 lejre emelkedett Romániában – 10 százalékkal, miközben az infláció 5 százalékos volt 2021-ben.
A bukaresti kormány szerint az emelés pozitív hatást fejt ki a foglalkoztatottság ösztönzése, valamint a dolgozók vásárlóerejének növelése formájában, nem utolsósorban megelőzhetőbbé válik a munkaerő nagyobb arányú külföldi migrációja.
Egyébként a kis- és középvállalkozások azt szerették volna, ha a minimálbér-emelés nem januártól, hanem majd csak a téli hónapok lejárta után lépne hatályba, az emelkedő energiaárak és a jelentősen megnövekedett költségek miatt ugyanis ezek a vállalkozások nem fogják tudni emelni a fizetéseket a téli hónapokban.
A romániai szakszervezetek azt kérték a bukaresti hatóságoktól, hogy a német kormány intézkedéséből kiindulva növeljék óránkénti 12 euróra a minimálbért, érvelésük szerint ugyanis Romániában a garantált bérminimum a megélhetési költségeknek csak a felét fedezi, ezért az összeg gyors és tartós emelésére van szükség a megfelelő bérszint biztosításához. A jelenlegi 15,239 lejről jövőre 18,145 lejre emelkedő óránkénti minimálbér azonban még így is csak 3,6 eurónak felel meg.
Romániában rosszabb, mint a kommunizmus idején – ők így érzikNagy szakadék tátong az ország régiói között, a lakosság több mint fele szerint Románia rosszabb helyzetben van, mint a kommunizmus idején. |
Különben a héten abban állapodtak meg a bukaresti balliberális nagykoalíció vezetői, hogy januártól 12,5 százalékkal, 1784 lejre nő a nyugdíjpont értéke.
Mindez azt jelenti, hogy az emelés ez esetben már nem fedezi a romániai pénzromlást, a korábbi ígéretekkel szemben nem a 16 százalékot meghaladó ez évi infláció mértékének megfelelően indexálják az öregségi juttatást. A két nagy román párt közül a liberálisok (PNL) 15 százalékos nyugdíjemelést szorgalmaztak, míg a szociáldemokraták (PSD) differenciált emelést, amelynek során a kisnyugdíjasok nagyobb arányú emelésben részesültek volna. A kompromisszumos megoldásnak számító 12,5 százalékos indexálás 17,5 milliárd lejes költségvetési ráfordítást feltételez.
A koalíció vezetői arról is döntöttek, hogy az alacsony nyugdíjú szépkorúak további juttatásban részesülnek: 1000 lejes egyszeri állami segélyt kapnak az 1500 lej alatti, 800 lejt az 1500 és 2000 lej közötti, ugyanakkor 600 lejt a 2000 és 3000 lej közötti illetményben részesülő nyugdíjasok.
Emellett azok a nyugdíjasok, akiknek 1700 lejnél kevesebb a jövedelmük, kéthavonta 250 lej értékű szociális utalványt kapnak, míg a 60 év fölötti, 2000 lej alatti nyugdíjasok 1400 lej nyugdíj-kiegészítést kapnak háztartásonként az energiaszámlák kifizetésére. Romániában a nyugdíjasok 91 százaléka 3000 lej alatti nyugdíjat kap.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.