Brüsszel hosszú huzavona után jóváhagyta a magyar helyreállítási tervet
Az Európai Bizottság elfogadásra javasolja Magyarország pandémiás kilábalási tervét, ami 5,8 milliárd eurót jelent, részletesen szabályozná azonban, hogyan költhetjük el ezt a pénzt – ha megkapjuk egyáltalán, ezt ugyanis 27 kulcsfontosságú reform végrehajtásához kötik. Brüsszel helytelenítését azzal is nyomatékosítja, hogy Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke szakít a hagyományokkal, és nem jön Budapestre „megünnepelni” a gazdaságélénkítési tervet. A hírt sajtótájékoztatón jelentette be Valdis Dombrovskis, a bizottság alelnöke.
A brüsszeli javaslat nem meglepetés, ahogy beszámoltunk róla, már a múlt héten kiszivárgott , hogy elfogadják a tervet, de pénzt csak akkor adnak, ha Budapest további lépéseket tesz, hogy kielégítse a bizottság elvárásait a jogállamisági vitában. A helyreállítási programot (RRF) azért indította az Európai Unió, a finanszírozására közös hitelt felvéve, hogy segítsenek a tagállamoknak leküzdeni a világjárvány káros utóhatásait, és
a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarországnak is nagy szüksége van erre a pénzre.
Nem okozott meglepetést a bizottság másik javaslata sem, előre kiszivárgott az is, hogy támogatják az uniós költségvetésből nekünk járó pénzek 65 százalékának, 7,5 milliárd eurónak a befagyasztását mindaddig, amíg Budapest nem teljesít bizonyos feltételeket, jórészt a bíróságok függetlenségét. Didier Reynders igazságügyi biztos a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a 27 úgynevezett szupermérföldkő közül négy vonatkozik az igazságszolgáltatásra. Ide tartozik például az Országos Bírói Tanács jogköreinek megerősítése, az akadályok elhárítása, hogy a bírók az Európai Bírósághoz fordulhassanak jogértelmezésért és véleménykérésért, valamint annak megtiltása a magyar közhatalmi szerveknek, hogy a jogerős magyar bírósági ítéleteket megtámadhassák az Alkotmánybíróságon.
A döntést a tagállamokat tömörítő tanács hozza meg a következő hetekben minősített többséggel. Ha ez nem történik meg még az idén, akkor elveszik 4,65 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatás.
Dombrovskis a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Magyarországnak minden feltételt teljesítenie kell, mielőtt szó lehetne a pénz utalásáról. Johannes Hahn költségvetési biztos a tájékoztatón elismerte, hogy a nyári megállapodás óta Magyarország elmozdult a kedvező irányba, de nem eléggé ahhoz, hogy eloszlassa az aggodalmakat. Szükséges a további javulása, és mind a 17 magyar vállalás maradéktalan teljesítése.
A tanács azonban a Politico szerint várhatóan elfogadja majd a bizottsági javaslatokat. A soros cseh uniós elnökség keményen dolgozik, hogy meggyőzze a magyar kormányt, hogy ne vétózza meg a Kijevnek szánt 18 milliárd eurós segélycsomagot, valamint a multinacionális vállalatokra kivetett minimumadót – a lap szerint Budapest mindkét azért ügyet blokkolta, hogy aduként használja Brüsszel ellen. Ez azért fontos, mert a javaslatokról először a pénzügyminiszterek tárgyalnak, és azon az ülésen négy kérdésről szavaznak majd: a minimumadóról, az ukrán segélyről, valamint a magyar helyreállítási tervről és a költségvetési hozzájárulás befagyasztásáról.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter arra számít, hogy az év végéig aláírhatják a megállapodást, és jövőre maradéktalanul hozzájutunk az uniós pénzekhez. A magyar kormány is végig azt hangoztatta, hogy nem áll fenn az uniós forrásvesztés veszélye.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.