Dél-Korea arra törekszik, hogy a nemzetközi fegyverkereskedelemből minél nagyobb szeletet hasítson ki magának – írta meg a Politico. Ennek keretében Szöul több milliárd dolláros védelmi ügyleteket köt Európa-szerte. Az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel, hogy a kontinens országai Dél-Koreától vásárolnak fegyvereket.
Azt követően, hogy ez európai nemzetek hónapokig küldték a fegyvereket és más felszereléseket Ukrajnának, a raktáraik kimerültek. Az elmúlt három hónapban több, főleg kelet-európai ország is fegyverbeszerzésekbe kezdett, hogy pótolja a Kijevbe küldött eszközöket. A legnagyobb kereskedelmi partner ezen a piacon jellemzően az USA, de most úgy tűnik, Kelet-Európa Dél-Koreához fordulhat fegyverekért. Ennek oka az lehet, hogy
Szöul olcsóbban és gyorsabban leszállítja a megrendelt harcászati eszközöket.
A dél-koreai védelmi cégek régóta tevékenykednek Európában, és az elmúlt fél évtizedben mobil tarackokat, valamint kézi lőfegyvereket adtak el több országnak is. Az európai tevékenység csúcsát a lengyel üzlet jelenti. A lengyelek 5,8 milliárd dollár értékben szerződtek le két dél-koreai céggel még júliusban. A megállapodás 980 K2 Black Panther tankot, 672 K9 önjáró tarackot és 48 FA–50 vadászrepülőt tartalmazott. A harckocsik és tarackok egy részének szállítása várhatóan 2022 végén megkezdődik. Emellett a múlt hónapban Varsó 288 Chunmoo légvédelmi rakétavetőt is vásárolt Szöultól. Ezek első szállítmánya jövőre megérkezik Lengyelországba, miközben az Egyesült Államok a HIMARS (High Mobility Artillery Rocket Systems) rendszereket csak többéves szállításra tudja vállalni.
Lengyelország eredetileg 500 HIMARS vásárlásával kereste meg az USA-t. Végül október 19-én a dél-koreai Hanwha Defense vállalattal szerződött le Mariusz Błaszczak védelmi miniszter a Chunmoo rendszerekre. Az aláíró ceremónián Błaszczak elmondta, hogy
a korlátozott ipari kapacitások miatt az amerikai fél nem képes a felszereléseket kielégítő határidőn belül leszállítani, ezért kezdtek tárgyalásokat Dél-Koreával.
A hatalmas fegyverbeszerzések és a rövid szállítási idők már az Egyesült Államok figyelmét is felkeltették.
Az amerikai ipar aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez nem áll meg Lengyelországgal
– mondta egy iparági bennfentes, aki több amerikai védelmi céggel is együttműködik. A neve elhallgatását kérő forrás szerint a Dél-Korea által ígért rövid szállítási idők csak marketinglózungok, amelyeket képtelenek lesznek tartani.
A dél-koreai Nemzetközi Stratégiai Intézet védelmi és katonai elemzője szerint a lengyel megállapodások valószínűleg kompromisszumokra kényszerítik Szöult, ami végeredményben Dél-Korea számára extra költségeket jelent. Az elemző szerint
a varsói megállapodás azt jelenti, hogy az országnak a külföldi igényeket kell előtérbe helyeznie a saját hadseregének fejlesztésével szemben.
A Politico azt írja, hogy Dél-Korea már régóta úgy gyártja a fegyvereit, hogy azok kompatibilisek legyenek az amerikai eszközökkel. Ennek oka, hogy a két ország rendkívül sokat gyakorlatozik együtt, illetve közös fenyegetésként tekintenek Észak-Koreára és Kínára. Az ebből az együttműködésből eredő átjárhatóság az amerikai fegyverekkel rendkívül vonzóvá teszi az európai országok számára az olcsóbb dél-koreai felszereléseket.
Recseg-ropog a szövetség, nem biztos, hogy a NATO képes szárazon tartani a puskaportA NATO-szövetségesek továbbra is Kijev mellett állnak, egyes kormányok azonban egyre jobban aggódnak a saját fegyverkészleteik csökkenése miatt. |
Egy másik amerikai ipari bennfentes szerint a dél-koreai beszerzések nem okoznak gondot az Egyesült Államoknak, mivel ez nem szakítja meg az USA és Európa kapcsolatát. Szerinte a verseny kiegyenlített marad ezen a piacon.
Amerikai védelmi tisztviselők és iparági vezetők már többször is elismerték, hogy az USA valóban drágábban és hosszabb átfutási idővel képes szállítani a fegyvereket. Ezzel együtt az az álláspontjuk, hogy a termékeik minőségben messze felülmúlják a más országok által gyártott fegyvereket. Jun Szuk Jeol dél-koreai elnök augusztusban kijelentette, hogy országát a globális fegyverkereskedelemben az első négy közé akarja emelni.
Az ország a világ nyolcadik legnagyobb védelmi exportőre, a kibocsátása 177 százalékkal nőtt 2016 és 2021 között.
A Koreai Export-Import Bank júliusi jelentése szerint az ország védelmi exportja a 2020-as 3 milliárd dollárról 2021-re 7 milliárdra nőtt.
Az idén a várakozások szerint 10 milliárd dollárra emelkedhet a fegyverexportja.
Szeptember végén Észtország vezető tábornoka Szöulba utazott, hogy részt vegyen a DX Korea 2022 szakkiállításon. Tallinn a lehető leggyorsabban meg akarja erősíteni a saját hadseregét, ezért 18 K9-es önjáró tarackot már megrendelt a Hanwhától. Norvégia K2-es harckocsikat vásárolhat, valamint a norvég lőszergyártó, a Nammo megállapodást írt alá a dél-koreai Hyundai Rotemmel, hogy új 120 mm-es töltényeket fejlesszenek ki a harckocsihoz, függetlenül attól, hogy Oslo végül vásárol-e a K2-esekből.
Ha Dél-Korea képes lesz az ígéreteknek megfelelően leszállítani a tankokat, repülőgépeket és rakétavető rendszereket, akkor más európai országok is szerződhetnek Szöullal újabb beszerzésekről. Az USA várhatóan képtelen lesz gyorsítani a gyártást és a szállításokat, hiszen jelenleg a saját igényeit, illetve a már meglévő szerződéseit is csak lassan tudja teljesíteni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.