Reprodukciós válság fenyegetheti az emberiséget

Reprodukciós válság fenyegetheti az emberiséget a spermiumszám csökkenése miatt: a globális adatok alapján a férfiak spermakoncentrációja megfeleződött az elmúlt negyven évben, és a tendencia egyre gyorsul – írta egy tanulmányra hivatkozva a The Guardian című brit napilap a weboldalán kedden.

A Human Reproduction Update című szaklapban megjelent, 153 férfi adatain alapuló tanulmány szerint az átlagos spermakoncentráció 101,1 millióról 49,0 millióra csökkent milliliterenként 1973 és 2018 között, ami 51,6 százalékos esés.

A kutatók 2017-ben már beszámoltak arról, hogy a spermakoncentráció kevesebb mint a felére csökkent az elmúlt negyven évben. Ugyanakkor akkoriban csak Európából, Észak-Amerikából és Ausztráliából voltak adataik. A legfrissebb tanulmány már több mint 53 országra terjedt ki, és az ondófolyadék koncentrációjának esését már Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában is megerősítették.

Emellett a csökkenés üteme egyre gyorsabb: a kutatók kimutatták, hogy míg az 1972 óta gyűjtött adatokban csak 1,16 százalékos az éves esés, addig a 2000 óta gyűjtött adatokban 2,64 százalék.

A Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársai által jegyzett tanulmány vezető szerzője, Hagai Levine számára ez azt jelenti, hogy cselekedni kell, mielőtt túl késő lenne.

Korábbi tanulmányok szerint

Bár a kutatók számos faktort – kort, a mintában szereplő férfiak legutóbbi ejakulációja óta eltelt időt, terméketlenséget – figyelembe vettek vagy kizártak, a tanulmánynak vannak korlátai. Ezek egyike, hogy a szerzők nem foglalkoztak az ondó minőségének egyéb markereivel.

Allan Pacey, a Sheffield Egyetem andrológiaprofesszora elismerően nyilatkozott az elemzésről, de kétkedve fogadta azt a megállapítást, hogy a spermakoncentráció drasztikusan csökken. Szerinte az adatok ilyen mérvű eltérésének oka a mérés pontosságának növekedésében keresendő.

Levine hangsúlyozta, ennek ellentmond az a tény, hogy az elmúlt években még szembeötlőbbé vált az esés.

Szakértők szerint a csökkenés hátterében számos tényező állhat, egyebek között az endokrinrendszer működését megzavaró vegyi anyagok, környezeti tényezők, dohányzás, ivás, túlsúly és egészségtelen étrend.

Richard Sharpe, az Edinburgh Egyetem férfireproduktivitással foglalkozó szakértője kiemelte, hogy ezek az adatok azt jelentik, hogy a férfiak oldaláról is hosszabb időbe telik, míg megfogan egy gyermek, miközben a női gyermekvállalás kitolódott harminc-negyven éves korra, amikor a női termékenység már amúgy is alacsonyabb.

Hozzátette, hogy ez nem kizárólag a gyermekáldásra váró párok problémája, hanem a társadalomé is, hiszen a következő évtizedekben kevesebb fiatal kerül ki a munkaerőpiacra, és próbálja meg eltartani az idősebbek egyre nagyobb tömegét.