késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Trónkövetelők jelentek meg a legnagyobb síparadicsomok között
Nagy átrendeződés egyelőre nem várható a rangsorban, de a magyar síelők újabb országokat fedeznek fel. Változatlanul tömegek járnak Ausztriába kedvenc sportjuknak hódolni, de a választék egyre színesedik. Az idén is kinyitnak a síparadicsomok, a sífelvonók járni fognak, a pályákat hóágyúzzák és karbantartják, ahogy eddig is – az első hallásra talán meglepő mondatok inkább megnyugtatók azok számára, akik az energiaválság alatt is végigkövették a téli szezonnal kapcsolatos esélylatolgatást. A nyáron és az ősz elején nem volt ugyanis egyértelmű, hogy a megszokott színvonalat kapják majd meg a síelők.
Nem lehetett tudni ugyanis, hogy az Európa-szerte egekbe szökő energiaárakat hogyan tudják kezelni. Sokan attól tartottak, hogy a pályákat nem készítik majd elő, nem „pazarolnak” energiát a hóágyúzásra
– ami nélkül egyébként jóformán képtelenség megfelelően előkészíteni a terepet a megváltozott időjárási körülmények közepette –, és az is bizonytalan volt, hogy egyáltalán a turisták el tudnak-e jutni a hegyekbe, ugyanis a benzinellátás sem volt biztosított.
Azóta a helyzet nagyot változott. Amellett, hogy
a kormányok belátták, túl sok pénztől esnek el, ha lenullázzák a téli turizmust, az is kiderült, hogy sok síközpontnak hosszú távú energiavásárlási szerződése van, így tehát első körben nem érinti őket a elektromosár-rali.
Emellett – a gazdasági nehézségek ellenére – kedvezően alakulnak az előfoglalási adatok, a síelők egy része legfeljebb valamivel olcsóbb lehetőséget keres, mint eddig, de a hobbijához ragaszkodik, és szeretne hóra jutni az idén is. Annál is inkább, mert az előző évekre rányomta bélyegét a koronavírus miatti bizonytalanság, sokszor a szabályrendszer is annyira követhetetlen volt, ami sokakat eltántorított az utazástól.
Felértékelődött a fenntarthatóság
A hagyományosan is „zöld” Ausztria reagál a trendekre, és bátor számolásokkal támasztja alá, hogy a síparadicsomok, és a pályák előkészítése – a közvélekedéssel ellentétben – nem is annyira energiaigényes. Fontos kérdés, hogy a közvéleményt meggyőzzék, ugyanis 12 milliárd euró bevételt hoz évente Ausztriában a síturizmus, ami nélkül nemcsak a lifttársaságok, hanem a gazdaság egészének is megnehezülne a helyzete. A sielok.hu idézte a WKO, az Osztrák Üzleti Kamara számolását, amely szerint
Ausztriában az összes felvonó teljesítményigénye 750 gigawattóra, ami a teljes hazai energiaszükséglet mindössze 1,2 százaléka, beleértve a műhó gyártását is. Beszédes adat, hogy állítólag évente Ausztriában 800 gigawattóra áramot fogyasztanak a készenlétben hagyott elektromos készülékek.
Emellett sok esetben a síközpontok megújuló energiaforrásokkal (például vízenergiával) oldják meg az áramellátásukat.
Talán az idén először nem a tradicionálisan magas minőség, nem a sígalaxisok nagyságának reklámozása, hanem a fenntarthatóság került a szórólapok címoldalára.
Kedvezőbb csomagajánlatokat kínálnak a vasúton érkező vendégek számára, a sífalvak környékén pedig a síbuszos közlekedésre hívják fel a figyelmet az egyéni autóhasználatot elősegítő parkolók reklámozása helyett.
Emellett igyekeznek a sízésen kívüli, fenntartható természetközeli programokhoz (hótalpas túrázás, téli túrázás, szánkózás, lovas szánozás, téli lovaglás, sítúrák és sífutás) is kedvet csinálni. A helyi készítmények fogyasztásának fontosságára is felhívják a figyelmet, arra hivatkozva, hogy a regionális értékteremtés mellett ezeket helyben termelik, így az áruszállítási távolság is csökken.
A síbérletek ára emelkedik, de az inflációnál kisebb mértékben. Ausztriában ma már nemritkán 60 eurónál drágább egy napijegy,
természetesen egy többnapos síbérlet napi ára ennél valamivel olcsóbb. Új elem, hogy a jegyek ellenértéke a foglaltságtól függően változik, így tehát érdemes minél korábban az interneten megvásárolni a síbérletet, így a megtakarítás mellett nem kell a szabadság alatt sorban állni a kasszánál. A fejlesztések nem álltak meg: csak a magyar vendégek körében méltán népszerű, több világbajnokságnak otthont adó
Schladming környékén az idei szezonra két liftet adnak át.
A szezon elkezdődött, a már nyitva lévő gleccsersíterepek mellett néhány napja a hagyományosan hóbiztos tiroli Obergurgl-Hochgurgl is várja a csúszni vágyókat. Igazi téli fordulatra számítanak az időjárást tekintve, ugyanis ezen a hétvégén az első hópelyhek is megjelenhetnek Bécsben az osztrák időjárás-előrejelzés szerint. A határellenőrzés a belépő oldalon meghosszabbították májusig, de ennek az csempészettel összefüggő okai vannak, jelen pillanatban semmilyen, a koronavírus-járvány miatti belépési korlátozás nincs az országban.
Kőkemény fejlesztések: Szlovákia
A téli sportok idősebb szerelmesei bizonyára emlékeznek még a kifogásolható minőségű szlovák szállásokra, a mindössze a látképet színesítő, de munkára ritkán fogott pályaelőkészítő gépekre (ratrak), a sílifteknél kígyózó végtelen tülekedésre, sorban állásra és a magyarokat ért atrocitásokra. A helyzet gyökeresen megváltozott az utóbbi évtizedekben.
A sízéshez kapcsolódó infrastruktúrát eurómilliókból fejlesztették, több liftet építettek, fejlesztették a hóágyúrendszereket és a szálláslehetőségeket.
Aki tudomásul veszi, hogy az úthálózatot nem korszerűsítették olyan ütemben, mint a Tátra síterepeit, az igazán jó síélményre számíthat Szlovákiában.
Nem túlzás azt állítani, hogy Chopok-Jasná liftjei sok osztrák síhely felvonóinál is jobbak.
A beruházások szüntelenül folynak, ezt bizonyítja, hogy az idei évre egy kabinos felvonót építenek Jasnán 17 millió euróból, és a Chopok déli oldalán, ami egy nemzetközileg elismert freeride-paradicsom, ismét beüzemelnek egy régen nem használt tányéros felvonót. Emellett 65 millió euróból építenek hotelt, de a magánszállások színvonala is sokat fejődött, sok új építésűt találni közöttük.
Ami biztos, hogy az alacsony-tátrai nagyágyú, Jasná december 3-án indítja el a szezont, míg a Magas-Tátrában egy héttel később indítják a lifteket. A napijegyek árát azonban még sok terep nem hozta nyilvánosságra, ugyanis az utolsó pillanatig kivárnak.
Az biztos, hogy a szlovák állam támogatja a síterepeket, ugyanakkor ennek a mértéke még bizonytalan.
Arról is szó van, hogy csökkentenék a síhelyek által fizetendő áfát, de a javaslat körül még sok a kérdőjel. A sielok.hu idézi a LAVEX-et, a síterepeket összefogó egyesületet. Sajtótájékoztatójukon átlagosan 2-3 eurós napijegyár-emelkedésről beszéltek, de ez a kisebb síhelyeken ennél szerényebb lesz az előrejelzés szerint. Az üzemeltetők szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a sok esetben Lengyelországot választó szlovák vendégek visszatérjenek, és a csehek is a tavalyinál nagyobb számban érkezzenek síelni a Tátrába.
A trónkövetelők: Bosznia-Hercegovina és Bulgária
A Balkánon is gőzerővel folynak a fejlesztések, ezen országok a saját, sok esetben lazább Covid-korlátozásaik következtében az elmúlt évek nyerteseinek mondhatók.
Az árak szerényebek, mint Nyugat-Európában, ráadásul ebben a szezonban sem drágítja ezeket az úti célokat az egekbe szökő euróárfolyam.
Nem szabad elfelejteni, hogy Boszniában hagyományai vannak a síelésnek, 1984-ben Szarajevóban téli olimpiát rendeztek. Ugyanakkor, amellett, hogy ennek csaknem 40 éve, a Délszláv válság nem tett jót a kiépített infrastruktúrának. A Szarajevótól mindössze 25 kilométerre fekvő Bjelasnica tetejére légvédelmi ágyúkat telepítettek – nyilván nem a téli sportok fejlesztése volt a legfontosabb a balkáni országban.
Mára azonban Európa egyik leggyorsabban fejlődő terepeiről beszélhetünk. Jahorinán tavaly minden idők legjobb szezonját zárták, sokat visszaforgattak a bevételből, ugyanis új lifteket adnak át és több pályaszállás is épült az utóbbi években.
A hagyományos alpesi specialitások (gőzgombóc) nem találhatók meg a hütték étlapjain, de a csevapcsicsa mellett sok nemzetközi specialitásból lehet választani.
Az ország hivatalos pénzneme a bosnyák márka (utalás a „régi időkre”, amikor sok bosnyák Németországban dolgozott), de mindenhol elfogadnak eurót is.
Bizonyára sokaknak a tengerpartok jutnak eszébe, ha Bulgáriáról van szó. Kevesebben tudják, hogy az országban jelentős hegységek is találhatók. A rendszerváltás előtt Magyarországról sokan jártak Bulgáriába síelni repülővel. Fapados járatokkal ma is könnyen megközelíthetjük Szófiát, onnan pedig busztranszferrel juthatunk el a Pamporovóba, Banszkóba, esetleg Borovecbe. Mindhárom síparadicsom infrastruktúráját jelentősen fejlesztették, és mára népszerű téli úti célok a nyugat-európaiak, a britek körében is.
A korszerűsítést jól mutatja, hogy néhány évvel ezelőtt a világkupa-sorozat is visszatért a balkáni országba, azóta szinte inden évben rendeznek futamot Banszkóban.
Meglovagolták a koronavírus miatti extrém helyzetet is, Bulgária ugyanis nem kötötte Covid-igazoláshoz a síelést, így tehát a terepek népszerűsége nőtt az elmúlt években.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.