BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Verseny az LNG-ért: az európai nagyhal megeszi az elmaradott kishalakat

A feltörekvő térségekben áramszünet és hiány kíséri az európai energiaválságot, sok gondot okoz az öreg kontinens energiaéhsége.

Ha drágán is, de Európa túléli a telet, végül sikerült elegendő cseppfolyósított földgázt (LNG) és olajat vásárolnia a fűtési szezon átvészeléséhez. Persze bizonytalanságok azért vannak, jelen pillanatban ugyanis számtalan csordultig tankolt LNG-szállító hajó vesztegel a tengereken, amelyek egy része a gáz árának emelkedésekor kötne ki, illetve szivattyúztatná le rakományát. Emellett kérdéses az is, hogy rendelkezésre áll-e elegendő kikötői kapacitás, és bizonytalan, hogy az LNG-terminálok teljesítménye fedezi-e a kontinens gázigényét. 

Construction site for LNG jetty in Wilhelmshaven 24 August 2022, Lower Saxony, Wilhelmshaven: Construction work is taking place at the future import terminal for liquefied natural gas (LNG). An FSRU (Floating Storage and Regasification Unit) for importing liquefied natural gas to Germany is scheduled to dock at the jetty in Wilhelmshaven this winter. Photo: Sina Schuldt/dpa (Photo by Sina Schuldt / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
Fotó: Sina Schuldt / AFP

Az időjárás is mentőövet dobott a kormányoknak

– ezt immár ki lehet jelenteni. Lassan november közepe van, és eltekintve az átmeneti, néhány napos hidegbetörésektől, sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok Európa-szerte, tehát jóformán eddig el sem indult az igazi fűtési szezon, ez a „megspórolt” gázmennyiség pedig kulcsfontosságú lehet egy, az átlagosnál hidegebb márciusi időjárás esetén.

LNG – az új varázsszó

Az Európából érkező hatalmas kereslet igencsak felsrófolta az LNG árát, ami ellehetetleníti a legszegényebb országok hozzájutását az energiahordozóhoz – írja a Bloomberg.  A hatások pedig megfigyelők szerint akár a következő évtizedre is kiterjedhetnek. Rövid távon az elmaradott térségek helyzetét az energiahiány miatti gyárleállások, áramkimaradások nehezíthetik meg, de hosszabb távon a társadalmi elégedetlenség miatt kialakuló zavargásokat, kormányválságokat sem lehet kizárni. Ezek pedig nem a térségek felzárkózását, hanem elszegényedését okozhatják.

 

Fellélegzett a pakisztáni vezetés, ugyanis a nyári politikai zűrzavar után a hűvösebb időjárás és az esőzések átmenetileg enyhítették a gondokat, de egy hideg tél esetén nemcsak Pakisztán, hanem India, Banglades és a Fülöp-szigetek is jelentős energiahiánnyal nézne szembe,

amit a dollár erősödéséből adódó árfolyamhatás csak megerősít. A helyzetről sokat elárul, hogy az amerikai deviza erősödése miatt az országoknak a lejáró államadósság kifizetése és az üzemanyag-vásárlás között kellett választaniuk. Ebben a helyzetben a beszállítók amúgy sem adnak el szívesen nyersanyagot olyan országoknak, amelyek rohannak az államcsőd felé.

Persze a dél-ázsiai LNG-ellátók sem voltak lojálisak eddigi vásárlóikkal. Sokan közülük egész egyszerűen lemondták régen leszerződött szállításaikat, hogy a nyersanyagot drágábban, Európának értékesítsék. Raghav Mathur, a Wood Mackenzie Ltd. elemzője szerint a magasabb árak bőven kárpótolják a beszállítókat, még akkor is, ha később a szerződések megszegéséért esetleg bírságot kell fizetniük.

Fotó: Asif Hassan / AFP

Élesedik az LNG-verseny

Európa közben nagy erőkkel gyorsítja a cseppfolyósított földgáz visszaalakításához szükséges terminálok építését. Elsősorban Németország, Olaszország és Finnország biztosította az alkatrészeket az üzemek megépítéséhez, Hollandia tengeri területén fejlesztett úszó terminált. Becslések szerint a földgáz iránti igény Európában 2026-ig 60 százalékkal nőhet. Az infrastruktúra azonban mit sem ér nyersanyag nélkül, így a katari és az egyesült államokbeli exportőrök mosolyogva fürdenek az európai országok vásárlási ajánlataiban. A másik oldalról nézve viszont Bangladesnek a vele nem egy súlycsoportban lévő Németországgal kell versenyeznie, ha gázhoz akar jutni. 

Kudarcot vallott a megszokott defenzív politika is, amely szerint átmeneti áruhiány esetén a nemzetek – akár magasabb árat is vállalva – hosszú távú szerződésekkel igyekeznek garantálni a nekik szükséges mennyiséget.

Jelen pillanatban ugyanis a beszállítók a jövő évi transzportokat is elutasítják. Ezt bizonyítja, hogy Pakisztán nem tudta megkötni az újabb hat évre szóló megállapodását, Banglades és Thaiföld pedig felhagyott a 2026 előtt induló szerződések megkötésére irányuló erőfeszítéseivel.

Megfizethetetlen árak

Az LNG-szállítók attól is félnek, hogy ezek az országok immár nem lesznek képesek megfizetni a nyersanyag egekbe szökött árát. Félelmük nem is alaptalan: mostanra egy szállítmány értéke megközelítette a 100 millió dollárt, míg a 2010-es években 33 millió dollárt ért. A bajokat csak tetézi, hogy az évek során a dollár is nagymértékben megerősödött. Közben a pakisztáni devizatartalékok az elmúlt három év legalacsonyabb szintjére kerültek, kétéves mélyponton vannak Banglades, India és a Fülöp-szigetek tartalékai, Thaiföldön pedig 14 éves csúcsra szökött az infláció.

Új jó barát jöhet: az orosz medve

Az energiahiány már közelebb hozta egymáshoz a feltörekvő világot és Oroszországot. Shafqat Ali Khan, Pakisztán oroszországi nagykövetének szavai kifejezően foglalták össze a helyzetet: 

Természetesen felvettük a kapcsolatot az orosz féllel, ugyanis mi lesz velünk, ha a gazdag országok felvásárolják az összes LNG-t?

 

Daily Life In Streator, Power lines are seen during a sunset in Streator, Illinois, United States, on October 15, 2022. (Photo by Beata Zawrzel/NurPhoto) (Photo by Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó: Beata Zawrzel / AFP

A szegényebb országokban előtérbe kerülhetnek a „piszkos üzemanyagok”, a szén és az olajféleségek használata is.

Emellett a hazai erőforrások kitermelésének fokozása is lehet alternatíva. Összességében azonban a feltörekvő országokban is imádkoznak az enyhe időjárásért. A pakisztáni szállodák fő textilbeszállítója, a JK Group vezetője szerint 25 év után először mindössze a szükséges gáz felét kapták meg, ha azonban szükséges, áramra és szénre is támaszkodhatnak. „A bezárás nem megoldás” – hangsúlyozta.

Akár négy évbe is beletelhet, mire helyreáll a piaci egyensúly. Addig viszont a fejlődő országoknak a maradék LNG-ből kell gazdálkodniuk

– összegzett Mathur.


Szélkakasként fordul Brüsszel véleménye

Egyre kisebb az esélye a gázárplafon bevezetésének.  

Immár az Európai Bizottság is azt jelezte, nem egyértelmű, hogy az importált gáz árplafonjának bevezetése a legjobb eszköz az energiaválság megfékezésére,

hanem a megugró költségek szétosztása lehet a legszerencsésebb a végrehajtó testület szerint. Ez az álláspont a tagállami vezetőkkel folytatott hétfői egyeztetés után vált világossá.  

Az ügy előzménye, hogy jelentős vita bontakozott ki az unióban a gázárplafon kérdéséről az utóbbi hónapokban, az árkorlátozás mellett tette le a voksát Olaszország, Lengyelország, Belgium és Görögország. Végül a bizottság is meghajolt a tagállami nyomás alatt, és egy olyan csomagot javasolt, amely végső soron korlátozná a holland TTF gáz árát, amely irányadó a kontinensen használt gázkeverékekre vonatkozóan. Emellett a gázbeszerzéseknél egységes fellépést javasolt, bízva a tömb egészének jó tárgyalópozíciójában.

A Bloomberg szerint, míg a tagállamok eurómilliárdokat fizetnek energiatámogatás címén, Brüsszel lavírozik, egyszerre próbál kedvezni azon tagállamoknak, amelyek a gázársapka mellett vannak, de fontos célja megakadályozni az egyes gazdaságok közötti különbségek növekedését is. 


 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.