Az Európai Unió Külügyek Tanácsa eldöntötte, hogy további személyeket vesz fel az Oroszországgal szembeni megszorító intézkedések listájára, azonban még nincs megállapodás a teljes szankciócsomagról – közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn.
Borrell a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően sajtótájékoztatón közölte:
a szakminiszterek elvben megegyeztek abban, hogy további, mintegy kétszáz orosz személyt, csoportot és szervezetet vesznek fel a szankciós listára, még úgy is, hogy a kilencedik szankciócsomagot még nem hagyták jóvá véglegesen.
Amit már jóváhagytunk, azok az egyéni szankciók. Körülbelül kétszáz személyre és szervezetre vonatkoznak majd
– fogalmazott.
Szijjártó: mentességeket nyerünk az új szankciók negatív hatásai alólSikerült elérni, hogy a kilencedik szankciós csomag ne veszélyeztesse Magyarország érdekeit. |
A jóváhagyott szankciós lista súlyosan fogja érinti az orosz védelmi szektort és a hadsereget – húzta alá. A megszorító intézkedések az orosz kormány legfelsőbb vezetőit is érintik, a parlament alsózáhában, az Állami Dumában, a felsőházban, a Szövetségi Tanácsban és az igazságszolgáltatásban egyaránt. Mindazokat, akik felelősek az ukrán gabona elrablásáért, valamint az ukrán emberek és különösen a gyermekek Oroszországba történt deportálásáért – mondta.
Borrell a részletek ismertetése nélkül közölte:
még finomítani kell az Oroszországgal szemben bevezetendő kilencedik szankciós csomag egyes részeit, valamint azok lehetséges hatásait.
Emlékeztetett, hogy a csomag három további orosz bankot céloz meg, korlátozni fogja Oroszország hozzáférését a külföldi gyártású drónokhoz, exportkorlátozásokat vezet be a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre, valamint az orosz energia- és bányászati szektort érinti.
Az uniós diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy a megszorító intézkedések teljes csomagjáról még a hét vége előtt megállapodás születik.
Borrell végezetül közölte: a Külügyek Tanácsa az Európai Békekeret 2023-as pénzügyi forrásának kétmilliárd eurós emeléséről állapodott meg. A döntés egyértelmű politikai jelzést küld arról, hogy az EU elkötelezett az Ukrajnának és más partnereknek nyújtott katonai támogatás mellett – közölte.
Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre azzal a céllal, hogy abból finanszírozzák a katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos valamennyi közös kül- és biztonságpolitikai fellépést a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából. Az Európai Békekeret lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzon, amelyeknek a célja a nem uniós országok, valamint a regionális és a nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.