késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A nap előzi a szenet, a háború lendületet ad a megújulóknak
Az Ukrajna elleni orosz invázió alapvető változásokat hozott az energiapiacokon is, a többi közt újabb lendületet adott az egyébként is gyorsan terjedő megújuló energiaforrások még fokozottabb telepítésének – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legújabb, a megújuló energiaforrásokról szóló jelentéséből.
Az ügynökséget korábban számos kritika érte, amiért túlságosan pesszimista jóslatokat fogalmazott meg a környezetbarát energiával kapcsolatban.
Ekkora változás még nem volt
A szervezet mostani jelentése ki is emeli, hogy a megújulók terén még sosem történt nagyobb emelés az előrejelzésben.
A megújulók bővülése sokkal gyorsabbnak tűnik most, mint egy évvel ezelőtt,
miután a fosszilis üzemanyagok szállításával kapcsolatos zavarok hatására felértékelődtek a megújulók az energiabiztonság szempontjából is.
A következő öt évben az IEA szerint az új áramtermelési kapacitások több mint 90 százalékát a megújulók teszik ki, ugyanis 2027-ig 2400 gigawatt új megújuló áramtermelő kapacitás állhat szolgálatba. Az előrejelzés szerint az elektromosáram-termelés legnagyobb forrásai is a megújulók lehetnek már 2025-ben, amikor a szenet válthatják az élen, és
2027-ben már az összes megtermelt áram 38 százaléka származhat megújuló forrásból.
A nap megelőzi a szenet
A leggyorsabban a nap- és szélenergia bővülhet, a napenergia 2027-re már a telepített kapacitások területén is megelőzheti a szenet, igaz, a tényleges termelés területén még elmaradhat attól az energiatermelés időszakos volta miatt. Összességében 2027-ig a napelemes kapacitás mintegy 1500 gigawattal nagyjából a jelenlegi triplájára nőhet, míg a szélerőművekhez több mint 570 gigawatt kapacitást adhatnak, majdnem megduplázva a jelenlegi szintet.
A fejlődés azonban akár ennél is gyorsabb lehet a jelentés szerint, ugyanis a fejlett országokat hátráltató engedélyezési problémák, a közepes szinteket elérő országokban a szabályozás, a fejlődő országokban pedig a hálózat elégtelensége és a finanszírozás lassítja a bővülést, ám ezeknek a problémáknak az orvoslása mellett 2030-ig akár 3000 gigawatt megújuló kapacitás is megkezdheti működését.
Kína előretör, de mások is
A megújulók európai terjedését az orosz–ukrán háború kifejezetten felgyorsíthatja, hiszen a kontinensen megtermelt energiának már energiabiztonság szempontjából is van szerepe, hiszen a korábbi fosszilis források egyike már nem elérhető. Azonban a következő öt évben a telepítésre váró megújuló kapacitások felét Kínában fogják üzembe helyezni, ugyanis az ország számos árampiacán a közműléptékben telepített megújulók áramtermelése már a szénnél is olcsóbb.
Az amerikai és az indiai napelemgyártási támogatások hatására Kína fölénye a területen csökkenhet,
és a termék gyártása diverzifikáltabbá válhat. Ám hiába költhet el az előbbi két állam 25 milliárd dollárt napelemgyártásra, ez még mindig elmaradhat a Kínában a területre szánt 90 milliárd dollárnyi beruházástól. Peking piaci részesedése a napelemek terén összességében a jelenlegi 80-95 százalékról akár 60-75 százalékig is csökkenhet.
Jön a hidrogén, de nem elemi erővel
A megújulók használata arra, hogy segítségükkel hidrogén készüljön, akár a jelenlegi százszorosára is nőhet, de még így is az ily módon termelt energia 2 százaléka juthat erre a célra, ugyanakkor egyre nagyobb szerephez juthatnak a fűtés terén is a megújuló energiaforrások. A környezetbarát energiaforrások jelenleg a fűtési szükségletek 11 százalékát fedezik, ami 2027-re már 14 százalékra nőhet, főként a hőpumpák terjedésének következtében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.