Sorozatban a negyedik kamatemelésre készül az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön, a várakozások szerint ez alkalommal 50 bázisponttal. A jegybank három hónap alatt mínusz 0,5 százalékról 1,5 százalékra emelte irányadó kamatát.
A csütörtöki kamatdöntést erős dilemmában kénytelen meghozni a jegybank, az infláció ugyan lassul, viszont továbbra is magas, ezzel párhuzamosan viszont recesszió fenyegeti a valutaunió országait. Elemzői várakozások szerint Frankfurtban – eltérően az amerikai Fedtől – inkább a recessziós fenyegetést tartják súlyosabbnak, így a nem túl súlyos, de várhatóan elhúzódó gazdasági pangásnak egy tartósan magasabb infláció lesz az ára. Erre utal az is, hogy bár a fogyasztói árindex novemberben már csökkent valamelyest, a maginfláció tovább emelkedett.
A Reuters konszenzusa csütörtökön 50 bázispontos emelésre számít az előző két 75 bázispont után, ezzel 2 százalékra emelkedik az irányadó kamat. A piacok márciusra 2,75 százalékot áraznak, az elemzői konszenzus szerint viszont csak júniusra érheti el ezt a szintet a ráta. Az EKB délután negyed 3-kor teszi közzé kamatdöntését, majd fél óra múlva kezdődik Christine Lagarde, az intézmény elnökének sajtótájékoztatója.
Az igazán nagy kérdés, amelyre csak a kamatdöntést követően, várhatóan a jegybank délutáni sajtótájékoztatóján derülhet némi fény, az, hogy mi lesz az EKB-nál az eszközvásárlási program alatt felhalmozódott 5 ezermilliárd eurós kötvényállománnyal. Az nem kérdés, hogy neki kell állni ezt leépíteni, az viszont igen, hogy ezt milyen ütemezéssel és milyen mennyiségekben tervezi az EKB. A folyamat likviditást szív ki a pénzügyi rendszerből, megemeli a hosszú távú finanszírozási költségeket, vagyis további monetáris szigorításnak felel meg.
A jegybankon belül javában zajlik a héják és a galambok háborúja.
Az előbbiek – főleg az északi tagállamok – szigorúbb, utóbbiak (jobbára a déliek) az enyhébb monetáris politika hívei. Lagarde kénytelen bevetni híres kompromisszumteremtő képességét, amiből elemzők szerint valami olyasféle forgatókönyv jön majd ki, hogy bár a kamatemelések üteme lassabb lesz, a kötvényportfóliót gyorsabban építik le.
„Az EKB döntéshozatali mechanizmusa továbbra is egy lóvásárra emlékeztet”
– jegyezte meg a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva Davide Oneglia, a TS Lombard tanácsadó cég közgazdásza. Joachim Nagel, a német Bundesbank elnöke (héja) már márciustól elkezdené a kötvények kitakarítását. A Reuters elemzői konszenzusa arra számít, hogy a jegybank 175 milliárd euró értékű kötvényt hagy lejárni jövőre (nem vásárol újakat helyettük), ami azt jelenti, hogy a piaci havi 15-20 milliárd eurós mérlegcsökkentésre számít.
Közben igencsak kellemetlen helyzetbe hozva a jegybankot, kiszivárogott a szintén ma közzéteendő új makropálya néhány fontos száma. A Reuters értesülései szerint
a következő három évben még 2 százalék fölött marad a jelenleg 10 százalék körüli infláció.
Ez alátámasztja az előbb említett forgatókönyvet, amely szerint az alacsonyabb gazdasági visszaesésnek magasabb és tartósabb infláció lesz az ára. Az elemzői konszenzus szerint jövőre 6 százalék lehet a fogyasztói árak növekedési üteme a valutaunióban, ami 2024-re 2,3, majd egy évvel később 1,9 százalékra szelídül.
Az EKB kamatdöntését megelőzően, délután 1-kor
a Bank of England is bejelenti irányadó kamatáról szóló határozatát.
A jelenlegi 3 százalékról várhatóan 3,5 százalékra szigorítják, az infláció novemberben 10,7 százalék volt. A mai sűrű csütörtökre jutott még egy kamatdöntés, a norvég központi bank 25 bázisponttal 2,75 százalékra emelte irányadó kamatát – az elemzői várakozásoknak megfelelően. Norvégiában a fogyasztói árak novemberben 6,5 százalékkal emelkedtek éves szinten.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.