Az EU lakossága szerint az unió jobban szenved a szankcióktól, mint Moszkva
Szinte az összes európai uniós tagállamban többségben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy a szankciók az EU gazdaságának többet ártottak, mint Oroszországnak. A büntetőintézkedések következményeképpen romlanak a kilátások: az európaiak csaknem háromnegyede valószínűnek tartja, hogy országa jövőre recesszióba süllyed, negyede szerint pedig már most is válságban van – derült ki a Századvég Európa Projekt kutatásának eredményeiből.
Az unió szankciós politikájával szemben észszerű elvárás, hogy az nagyobb kárt okozzon Oroszországnak, mint Európának. A háború kirobbanása óta már tíz hónap eltelt, így nagyon úgy tűnik, hogy a büntetőintézkedések nem voltak képesek felgyorsítani a háború lezárását. És mivel az EU kilátásai romlanak, egyre több kritika éri a közösség korábbi törekvéseit.
Az uniós tagállamok kormányfői 2023 elején várhatóan döntenek majd az Európai Unió szankciós politikájának jövőjéről.
Az átlagot tekintve a válaszadók többsége (53 százaléka) szerint a szankciók mind az európai, mind az orosz gazdaságnak ártottak. Mintegy négyszer annyian (37 százalék) gondolják úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban az EU gazdaságára hatottak így, mint akik Oroszországot látják a szankciók elsődleges vesztesének. Az előbbiek valamennyi uniós tagállamban többségben vannak az utóbbiakkal szemben.
A különbségeket jól magyarázza az országok eltérő hozzáállása a közösség szankciós politikájához. Európa kárait legnagyobb arányban a szankciókritikus déli tagállamok (Görögország 55 százalék, Ciprus 54 százalék) és Magyarország (52 százalék) tartja nagyobbnak az orosz költségeknél. A szankciópártinak tartott országokban ez az arány kisebb, de jelentős: Dániában 19, Finnországban 20, Észtországban és Lengyelországban 24 százalék. Az európai közvélemény szerint tehát a szankciókkal kapcsolatos eredeti elvárás – miszerint azoknak jobban kell fájniuk Oroszországnak, mint az EU-nak – nem teljesült.
Az Oroszország és Európa közötti kereskedelmi konfliktus miatt az unió gazdasága egyre nagyobb bajban van, ami az európaiak konjunktúraérzetén is tapasztalható.
A válaszadók közel háromnegyede (72 százaléka) recessziót vár 2023-ra, és 23 százalékuk szerint a gazdasági teljesítmény jelentős csökkenése már eddig is problémát okozott.
Azoknak az aránya, akik szerint a jövő évi recesszió elkerülhető, az EU átlagában mindössze 5 százalék, a legalacsonyabb Olaszországban, Portugáliában és Svédországban (mindhárom országban 4 százalék).
Oroszország februártól nem szállít olajat az ársapkában részt vevő országokbaPutyin orosz elnök ma írta alá az erről szóló elnöki utasítást, az olaj és az olajtermékek egyaránt érintettek lesznek. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.