Bajt jelez a német külkereskedelem, már csak az EU-ban állnak jól

A szezonális kiigazítások nehezítik a havi német külkereskedelmi adatok értelmezését, a pénteken kiadott statisztika Európa egyik legnagyobb gazdaságáról első ránézésre nem tűnnek rossznak, a részletekből azonban kiderül, hogy Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere szenved és halad a visszaesés felé.

A nyers adatok nem utalnak tragédiára, bár a szeptemberi 8,98 milliárd euróról 5 milliárdra csökkent a többlet, és nem a deficit mértékét kell méricskélni, miként a közép-európai országokban. Sőt, a kiigazított adatok szerint még nőtt is a többlet, 2,8 milliárdról  6,9 milliárdra.

A két adatsor közti jelentős különbség nem kell, hogy összezavarjon bennünket. Egyrészt a nagy trendet érdemes nézni, amely azt mutatja, hogy az előző évtized 15-20 milliárdos havi többleteitől a trendvonal idén a nulla közelébe ért – és a többlet alig a fele a tavaly októberi 12,2 milliárd eurónak –, másrészt az export-import részleteket.

Az export pedig a statisztikai hivatal (Destatis) szezonálisan kiigazított adatai szerint 0,6 százalékkal csökkent októberhez képest, az az elemzők által várt érték duplájával. Tehát amennyiben a mérlegben volt javulás, azt nem a kivitel növekedése okozta. Ebből már következik, hogy csakis az import még ennél is nagyobb visszaeséséről lehet szó, és csakugyan: 3,7 százalék a csökkenés.

Az export gyenge, az importszámla bizonytalan

A német kereskedelmi és iparkamara, a DIHK nemrégiben azt jósolta, hogy jövőre 2 százalékkal eshet vissza a német kivitel, hiszen az exportáló vállalatok fele csökkenést vár a külföldi keresletben.

Ennek az előjelei már látszanak. Még nagyobb kalamajka keletkezhet Európa legnagyobb ipari hatalmának külkereskedelmi mérlegében, ha az import most mért visszaesése nem bizonyul tartósnak, ugyanakkor a kivitel és a behozatal együttes visszaesése sem jó ómen egy gazdaság számára.

A Destatis publikációja nem teszi ezt világossá, de a részletekből valószínűnek látszik, hogy az import esését az energiaszámla csökkenése okozta, hiszen a nyári csúcsokról a kőolaj- és a földgázárak is visszavonultak. 

Ha bebizonyosodik, hogy ez az ok, az sok jót nem ígér, hiszen az energiaárak jövő évi alakulását illetően óriási a bizonytalanság, miután az Oroszország elleni szankciók leapasztották az európai energiakínálatot. A Thyssenkrupp iparvállalat például előre figyelmeztetett, hogy az eladásaiban és a profitban is zuhanórepülés várható jövőre, mert Európában a magas energiaköltségek mellett recesszió várható.  

Amerika jól keres a németeken

A külkereskedelmi adatok részleteiből pedig az derül ki, hogy a szankciók ellenére a németek még mindig vásárolnak Oroszországtól, habár az import értéke egy százalékkal, 1,8 milliárd euróra csökkent októberben. Eközben a behozatal az Egyesült Államokból 2,7 százalékkal, 8,3 milliárd euróra nőtt. Feltételezhető, hogy ebben a két relációban az energiaszámla okoz ingadozást.

Az elvesztett orosz energiaimportot az amerikai szállítások nem képesek teljesen pótolni, Berlin elkeseredetten kutat új beszerzési források után, és bár a most zajló foci-vb-t rendező Katar rendkívül népszerűtlen az emberi jogok kezelésére érzékeny német szavazók körében, Olaf Scholz kancellár a napokban mégis az ország energiabiztonsága építőkövének merte nevezni a Katarral kötött cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlási megállapodást.

Az Egyesült Államok mellett a németek másik legnagyobb külgazdasági partnere Kína. Ebben a relációban nem az energiakereskedelmet szokták emlegetni. Innen jön a legnagyobb értékű import Németországba, és ennek az értéke októberben – az általános csökkenés ellenére – 0,8 százalékkal, 16,9 milliárd euróra emelkedett. A német export változatlanul 8,9 milliárd értékű volt, miközben a kivitel az Egyesült Államokba 3,9 százalékkal, 13,9 milliárdra zuhant, vagyis a német mérleg mindkét világgazdasági gigász viszonylatában romlott.

Ami a még mindig mért többletet illeti, az az uniós országokkal folytatott kereskedelemből származik. Októberben a németek 71,4 milliárd euró értékben exportáltak az Európai Unió tagországaiba, és 63 milliárd euró értékű volt a behozatal.

A németek Európa perifériáiról a külkereskedelmet illetően láthatóan „kivonulnak”. Miguel Berger, Németország londoni nagykövete a napokban aggodalommal jegyezte meg a Twitteren, hogy az egyik hagyományos legnagyobb külkereskedelmi partnerük, az Egyesült Királyság idén már az első tízbe se fog beférni.