Fed: az alacsonyabb vállalati profitok állítják meg az inflációt

Ami a befektetők szempontjából rossz hír, annak a jegybankárok és a háztartások is örülnek. Az amerikai vállalkozások egyre nehezebben tudják áthárítani megemelkedő költségeiket a lakosságra, így bár nyereségük csökken, de áremeléseik nem fűtik az inflációt.

Az S&P 500 részvényindex kosarába tartozó vállalatok adózás előtti nyeresége az idei második negyedévben történelmi csúcsra szökött fel, csaknem 70 százalékkal magasabb szinten áll ez a mutató, mint 2020 azonos időszakában. A profitokat a kormányzati stimulus, például a lakosságnak kézbesített csekkek tolták fel. A Wall Street elemzőinek becslése szerint (amelyet a FactSet gyűjtött össze) 

Ez a ráta 2020 vége óta a legalacsonyabb szintet jelzi. Az elemzők sorra vágják vissza a jövő évre vonatkozó profitvárakozásaikat, a BMO Capital Markets például 2023-ban éves átlagban 5 százalékos nyereségcsökkenésre számít az idei évhez képest. A piac „profit-recesszióról” beszél.

Lael Brainard, a Fed alelnöke szerint ez azt is előre jelzi, hogy a kiskereskedők költsége és a fogyasztói árak közötti különbség így megnyílik, a kereskedők egyre kevésbé tudják áthárítani növekvő költségeiket. Így enyhül az inflációs nyomás, ami enyhíti a Fedre nehezedő monetáris szigorítási nyomást. A szolgáltatási szektorban (vendéglátás, utazás, orvosi ellátások) továbbra is erős az árnyomás, így a termékek felől érkező enyhülő árnyomás kulcsfontosságú lehet az árnövekedés tempójának fékezésében. 

Tipikus példa erre a gabonaipari General Mills, amely eladásainak volumene 6 százalékkal esett, viszont árait 17 százalékkal tudta emelni. Ugyanakkor a Nike nemrég pont az ellenkezőjére figyelmeztette befektetőit: az eladások szintjének tartása érdekben egyes termékeinél árat kell csökkentenie. Hasonló szellemben beszélt a Andre Schulten, a Procter & Gamble pénzügyi vezetője is egy konferencián: „az árak által vezérelt (profit)növekedés nem tartható fenn”.

A Fed egyik kedvenc mutatója, a személyi fogyasztási kiadások indexe várakozásaik szerint 2023 végére 3,5 százalékra csökken az idei év végére várt 4,8 százalékról. A központi bank előrejelzései szerint az amerikai kamatszint jövőre 5 százalék felett tetőzhet, a jelenlegi 4,25–4,5 százalékos sávról tovább emelkedve.

A cégek, hogy megőrizzék nyereségességüket így kénytelenek lesznek költségeiken, főleg a bérköltségeken spórolni, vagyis elbocsátási hullám indulhat be. A jegybankárok várakozásainak mediánja 4,6 százalékos munkanélküliségi rátát vár jövőre, ez egy százalékponttal magasabb az ideinél, s elemzői vélemények szerint a mostani helyzet alapján igencsak optimista feltételezésnek bizonyulhat.