Hosszú lesz az uniós csúcs, másodszor is ugyanabba a csapdába esett az EU

Akár zseniális taktikának is nevezhetik, ha több össze nem tartozó fajsúlyos döntést fűzöl egy csomagba, hogy így szereld le az ellenkezőket, de csak akkor, ha sikerrel jársz. Az Európai Unió cseh elnöksége is már-már besöpörhette a vállveregetést, hiszen ezzel a taktikával a csütörtöki csúcstalálkozó előtt néhány nappal sikerült leszerelni a magyar ellenkezést, és már úgy nézett ki, a csúcsnak már nem is kell komolyan foglalkoznia a témákkal. Aztán mégse így lett. A reggeli órákban a brüsszeli csúcsra érkező állam- és kormányfők hosszú napra számíthatnak.

A csomagba, amelyről együttesen kell dönteni, ráadásul egyhangúan az Ukrajnának közösen nyújtandó 18 milliárd eurós hitelsegély, a globális minimumadó és a magyar helyreállítási terv, valamint a Budapestnek járó, de visszatartott uniós pénzek ügye került. A tervezett gázársapka ügyét, amelyben még mindig elég reménytelennek tűnik a megegyezés, nem csomagolták ebbe a dobozba.

Kimásztak a csapdából

A megegyezést a csomagról az elmúlt hetekben az gátolta, hogy Magyarország – a közös hitelfelvételből származó, neki járó pénzekért és a szintén járó uniós pénzek egy részének befagyasztása ellen küzdve – kifogást emelt az újabb közös pénzügyi akció és a számára kedvezőtlen globális társaságiadó-emelés ellen.

Az uniós nagykövetek hétfői tanácskozására azonban sikerült megegyezni, és ennek értelmében megérkezhetnek a helyreállítási alap Magyarországnak járó pénzei, bár a „jogállamisági vitában” Brüsszel újabb feltételeket támasztott a rendes uniós költségvetésből járó pénzek egy részének majdani kifizetéséhez.

Beleestek ugyanabba a csapdába

Miután a jelentések szerint a nagykövetek tanácsában megszületett a megegyezés, már csak az írásba foglalása maradt hátra a csütörtöki csúcstalálkozó előtt. Ilyenkor néha ki szokott derülni, hogy a megegyezés tulajdonképpen nem is volt annyira megegyezés, és most is ez történt. Szerda estére végleg kiderült, hogy Varsóban nem egészen ugyanazt gondolják.

A magyar és lengyel konzervatív kormányokkal nem baráti médiában ugyanolyan koreográfiával került elő a varsói ellenzés, mint a magyar esetben: úgy adták hírül, hogy a lengyelek megvétózták az Ukrajnának szánt segélyt. Pedig Varsónál nincs hevesebb támogatója Európában az ukránok ügyének, és a csomagból valójában a minimumadót ellenzik, a magyar pénzek kifizetését pedig már csak azért sem, mert hasonló cipőben járnak, Brüsszel tőlük is hatalmas összegeket tart vissza jogállamisági követelésekkel.  

Most az a várakozás, hogy Mateusz Morawiecki a csütörtöki csúcs asztalára tenné a csomagot, pedig a napirenden nem is szerepelt, azaz akkor a magyar pénzek ügye sem zárult le.

Hogy szép nagy legyen a halom, a hírek szerint Bukarest meg azt a múlt heti – a tagállamok közt népszerűtlen, de Ausztria sürgette – döntést szeretné megtárgyaltatni a csúcson, amely szerint Horvátország csatlakozhat a szabad utazást biztosító schengeni övezethez, de Románia és Bulgária nem.

Keleten ellenkezés, Nyugaton korrupció

Hogy a brüsszeli csúcstalálkozó ne legyen unalmas, arról díszletként – miután a katari vb-elődöntő nyomán kirobbant zavargások produkálta romokat már eltakarították az utcákról – a napokban kirobbant és egyre szélesedő európai parlamenti korrupciós botrány gondoskodik.

Minden Twitter-bejegyzést, amelyet a csúcsig vezető hetekben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kitett, elhomályosított népszerűségben Orbán Viktor magyar miniszterelnök mémje, amelyben az Európai Parlamentet nevettette ki. Utóbbi korrupciós aggodalmakat hangoztatva helyezett nyomást a bizottságra, hogy ne fizessék ki a Magyarországnak járó pénzeket.