Kémhisztéria Európában – Brüsszel a legtöbb esetben fű alatt intézi az ilyen ügyeket
Brüsszelben az ukrajnai háború, Oroszország aknamunkája, Kína szaglászása okán eluralkodott a kémhisztéria. Ez persze Moszkvában és Kijevben sem ismeretlen. Moszkvában gyarapszik a „külföldi ügynököknek” nevezett ellenzékiek listája. Az SZBU ukrán szolgálat emberei Kárpátalján átfésülik a pravoszláv egyház moszkvai patriarchátusához hű maradt templomokat, férfi- és női kolostorokat, oroszbarát propagandaanyagokat koboznak el, és gyanús személyeket vesznek őrizetbe.
Az általános kémhisztériát még az is fokozza, hogy nagyon homályosak a fogalmak a tekintetben, hogy mi is számít kémkedésnek. „Brüsszelben nemcsak EU- és NATO-intézmények működnek, hanem még vagy száz nemzetközi szervezet és háromszáz diplomáciai misszió. Ezekben összesen 26 ezer diplomata státusú egyén dolgozik. És ahogy a Politico által idézett belga külügyminisztérium képviselője sommásan fogalmaz: mindannyian potenciális kémek.
Az illetékes belga szervezetek szerint egyes brüsszeli nagykövetségeken az ott dolgozók 10-20 százaléka kémkedik.
(Valamikor, a „régi szép hidegháborús időkben” a nyugatiak abból indultak ki, hogy a keleti államok követségén minden második ember hírszerző, elhárító.)
A legkellemesebb álca
Azaz ma is hemzsegnek a potenciális hivatásos fülelők, a különféle, innen-onnan szponzorált kisebb-nagyobb, információgyűjtéssel, lobbizással és más dolgokkal foglalkozó NGO-k, más szervezetek alkalmazottai, a különféle think-tankok elemzői, egyetemi professzorok. És természetesen ott mozognak az újságírók is, a fő gyanúsítottak, akik mindenbe beleüthetik az orrukat, szabadon kérdezhetnek. Amint az amerikai portál sejtetni engedi, a moszkvai és a pekingi ügynökök csak egy parányi szegmenst képeznek a nyugati szövetségesek egymást lehallgató-kikémlelő-figyelő világában. Vajon mit kezdene egy oroszországi vagy kínai kém egy a Berlaymont-palota (az EU főhadiszállása) folyosóján elcsípett mondatfoszlánnyal? Ami egy EU-tagállam fülelője számára viszont létfontosságú információkat hordozhat az esetleges másnapi, eurómilliárdokról döntő ülésekről, az álláspontokról.
A legkellemesebb, legbiztonságosabb álca a spionoknak a diplomáciai státusz. Ezek gyakorlatilag érinthetetlenek – kiváltképpen, ha baráti államról, szervezetről van szó. De a kémkedés „gyalogosainak”, a semmiféle védettséggel nem rendelkezőknek, újságíróknak, lobbistáknak sincs okuk igazán az aggodalomra.
Átlagos esetben, ha lelepleződnek, felkeresi őket két, legtöbbször belga papírokat villantó úriember, és megkéri a diszkrét, gyors távozásra. Az esetek döntő többségében semmiféle hír nem szivárog ki.
Az érintett hallgat, összepakol, örül, hogy észrevétlenül elhúzhatja az irháját, a hatóságok meg úgy tesznek, mintha semmi sem történt volna.
Ritka a nyilvánosság
Egy-egy ügy azért valamilyen okból nyilvánosságot kap. Ilyen az egyik brüsszeli „nagyágyú”, Fraser Cameron esete is. Mr. Cameron az EU–Ázsia – és amíg működött – az EU–Oroszország Központ igazgatója, az Európai Politikai Központ (EPC) főtanácsadója, a berlini Hertie Államigazgatási Főiskola (magánegyetem) docense, akit nyilvánosan megneveztek, egyes vélemények szerint másoknak is szóló figyelmeztetésként azért, mert a kínaiakkal került kapcsolatba. A holland nyelvű De Standaard úgy tudja, hogy a brit és a belga szolgálatok közös vizsgálatot indítottak Brüsszelben akkreditált, gyanúba keveredett kínai újságírókkal kapcsolatban, és így jutottak el Cameronig. A tudós 1999-től 2001-ig a washingtoni EU-képviseleten politikai tanácsosként működött, majd az EPC-hez csatlakozott, ahol egészen 2006-ig tevékenykedett. A BBC és a brit kormány tanácsadója, emellett magasan képzett brit hírszerző, az MI6 leszerelt tisztje, aki 1975-től mintegy 1991-ig brit diplomáciai szolgálatban is állt – írta róla a The Brussels Times.
Sokan ismerik Budapesten is, ahol jó másfél évtizede néhányszor megfordult, a többi között az euroatlanti szervezetekkel foglalkozó újságíróknak tartott háttér-tájékoztatókat.
Cameront egyes befolyásos médiumok meggyanúsították, hogy sok ezer euróért információkat adott át a kínaiaknak. Ő maga visszautasította a vádakat, mondván, rutin háttér-tájékoztatókat tartott kínaiaknak, amelyekért alapítványa „szerény” adományokat kapott a brüsszeli kínai nagykövetségtől.
A tavalyelőtt a Cameron ellen kezdett vizsgálatot Brüsszelben lezárták, vádemelésről, kiutasításról nem tudni.
Gyenge a kémelhárítás
Probléma az is, hogy az EU-nak nincs egységes, központi, például az amerikai FBI/CIA-hoz hasonló, szövetségi, országok feletti erős hírszerző-kémelhárító szervezete. Noha minden komolyabb EU-intézménynek megvannak a saját védelmét biztosító szervezetei, ezek széttagoltan működnek. Szakértők szerint az EU kémelhárítási együttműködését is koordináló Europol e téren nem eléggé hatékony. Az Egyesült Államokban, Kanadában máig érvényes a rendszer, hogy minden beutazónak nyilatkoznia kell, dolgozik-e idegen érdekek, kormányok megbízása alapján. Belgiumban (Európában) ilyen nincs.
A brüsszeli kormány állambiztonsági szervezete ma körülbelül ötszáz fős, feleakkora, mint a hasonló méretű EU-államokban szokásosnak.
Most, hogy a probléma kiéleződött, 2024-ig ezerre tervezik növelni a létszámot. Nem tudni, ebből hányan fognak kémelhárítással foglalkozni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.