Kína felé fordul az orosz Ozon

Az orosz Amazon, az Ozon fejleszti a logisztikai hálózatát, miután a kínai eladók egyre inkább érdeklődnek az orosz piac iránt, az orosz fogyasztók pedig a nyugati márkák kivonulása miatt egyre több kínai terméket vesznek. Az 1998-ban alapított orosz vállalat emiatt beruházásokat hajt végre: a cég új raktárakat épít, így a kínai eladók Oroszországban tárolhatják majd a termékeiket.

A beruházások után a szállítások 12 napra csökkennének a jelenlegi három hétről. Azt nem árulták el, hogy a létesítményeket az eurázsiai ország melyik részén építik fel, de valószínűleg az orosz–kínai határtól messzebb található és a nagyvárosokhoz közeli területeken. A vállalat megnyitotta első kínai irodáját is a több mint 17 milliós nagyvárosban, Sencsenben, amit a határokon átnyúló kereskedelem központjának szánnak – írja a South China Morning Post.

A strapabíró telefonokat gyártó kínai vállalat, az AGM társalapítója közölte a portállal, hogy csatlakoznak az Ozonhoz, hogy új értékesítési felületen jelenjenek meg. Az AGM eladásai az orosz–ukrán háború kirobbanása után a nullára csökkentek, viszont a második negyedév óta ismét emelkednek. A cég reményei szerint az Ozonon keresztül tovább növelhetik az értékesítés volumenét. Simon Huang, az Ozon kínai üzletágának vezetője szerint április óta a kínai termékek iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt. 

– mondta Huang. Vannak azonban buktatók, például a rubel ingadozása és a másodlagos szankciók sok kereskedőt elriaszthatnak. Ennek ellenére a kínai okostelefon-gyártók gyorsan betöltötték a nyugati cégek által hagyott űrt, a második negyedévben a Xiaomi okostelefonjaiból adták el a legtöbbet Oroszországban. Az öt legkelendőbb márka közül három kínai a legnagyobb orosz mobilszolgáltató, a Mobile TeleSystems adatai szerint.

Az orosz elektronikai kiskereskedő, az M.Video-Eldorado szerint a kínai márkák az április és június közötti időszakban az oroszországi új mobiltelefon-eladások kétharmadát tették ki, és a piaci részesedés minden hónapban nő.

Az orosz–ukrán háborúban Peking nem foglalt egyértelműen állást, nem ítélte el Moszkvát, és nem támogatja a szankciókat sem, Kína pedig fokozza az orosz olaj, a földgáz és más nyersanyagok importját. Ugyanakkor a távol-keleti óriás nem áll teljes mellszélességgel Oroszország mellett sem, hanem a tárgyalásos rendezést szorgalmazza.