Olajársapka – jönnek az árnyékflották, Moszkva alig érzi majd meg

A nyugati nagyhatalmak hétfőn megállapodtak, hogy ársapkát vezetnek be az Oroszországból származó nyersolajra. A cél az, hogy a moszkvai büdzsé bevételei elapadjanak, s a háborús költségvetést egyre nehezebb legyen finanszírozni.

A korlátozás a tengeren szállított nyersolajra vonatkozik. A G7-országok megegyeztek, hogy a nyugati hatalmak nem biztosíthatják, nem finanszírozhatják, vásárolhatják és nem szállíthatják a hordónként 60 dollárnál többe kerülő orosz olajat. 

Ugyanakkor elemzői számítások szerint 70 dolláros olajár kellene ahhoz, hogy az orosz büdzsé egyensúlyban legyen. Így ha még az ársapka fölé emelkedne is az Ural jegyzése, a költségvetésben akkor is garantált hiány keletkezne.

Moszkva nagy erőkkel dolgozik azon, hogy minél több olajat adjon el – akár nyomott áron – Indiának és Kínának, azonban december 5-ig, a szankciók életbe lépésének napjáig az EU volt a legnagyobb vásárlója. Elemzők ennek alapján azt valószínűsítik, hogy Oroszország kénytelen lesz csökkenteni kitermelését. Egy energiaipari adatszolgáltató, az Argus Media szerint

Ehhez képest a Brent hordója szerdán 78 dollárba került.

A Kreml hétfőn közölte, hogy válaszintézkedéseket tervez , kissé csökkentheti a kitermelést, valamint megtilthatja az orosz vállalatoknak, hogy az ársapkát alkalmazó nyugati vállalatoknak szállítsanak. Akárhogy is nézzük, orosz oldalról a költségvetési bevételek veszélyben vannak – más kérdés, hogy a Nyugat ezért milyen árat fizet majd. A Kremlben még az ársapka bevezetése előtt nekiálltak a következő három év költségvetési tervezésének, s már akkor közölték, hogy kénytelenek lesznek hozzányúlni az elmúlt években felhalmozott tartalékokhoz. Októberben egy, a Gazpromra kivetett rendkívüli adó tudta csak egyensúlyban tartani a büdzsét. Az idei év előirányzatai szerint a bevételi oldal 17 százalékkal 29 ezermilliárd rubelre (kb. 460 milliárd dollárra) nő. 

 (Sok nyugati ország örülne ekkora hiánynak. – A szerk.)

Simán ki lehet játszani

Kérdéses az is, hogy az ársapka hogy válik be a gyakorlatban, a The Wall Street Journal cikke szerint ugyanis simán ki lehet játszani. Az arab-öbölbeli hajózási társaságok egész flottát hoztak létre úgynevezett árnyéktankerekből. Egy tankert a nagy hajózási vállalatok átlagosan 15 évig használnak, utána leselejtezik és eladják. A Reuters szerint

Ők elsősorban Indiába és Kínába szállítják az orosz olajat. Arra számítanak, hogy a helyi, közel-keleti biztosító és viszontbiztosító társaságok nagyobb hajlandósággal finanszírozzák őket, lévén a nyugati cégeknek ez tilos.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) várakozásai szerint 

A termeléscsökkenésnek hosszú távú következményei is lesznek, ugyanis nem ösztönzi az olajszektort új mezők feltárására, beruházásokra. A Rystad Energy becslései szerint az idén az erre fordított összeg 35 milliárd dollárra csökken. A háború előtti várakozás 50 milliárd dollár volt, tavaly 45 milliárdot költöttek ilyen célokra.