Miközben Magyarországon is leállt a kiskereskedelmi forgalom növekedése, az euróövezetben havi szinten idén még nem esett akkorát a fogyasztás, mint a legutóbbi, októberi adat szerint, és az éves csökkenés immár fájdalmas mértékű.
Az ok a felpörgött infláció, amellyel Európában nem tartanak lépést a bérek. A kereskedők Európa-szerte csalódtak, hiszen korábban arra számítottak, hogy a pandémia elmúltával az emberek fogyasztásra költik a járvány alatt felhalmozott pénz egy részét.
Ehelyett azonban beütött a háború, a szankciók és a magas infláció.
Az eurózóna országaiban októberben 1,8 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom, holott szeptemberben a tavasz óta tartó csökkenésben-stagnálásban volt egy pihenő, 0,8 százalékos bővüléssel.
Éves összehasonlításban már június óta nincs pozitív adat az euróövezetben. Októberben 2,7 százalékkal vásároltak kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Az adat valamivel rosszabb a vártnál, ahhoz azonban még mindig nem elég pocsék, hogy mérsékelje a várakozásokat az Európai Központi Bank további kamatemeléseire, ezért az eurót se vetette vissza a dollár elleni féléves csúcsok közeléből, így a forint is visszatért a hetek óta kóstolgatott 410-es szint erősebb oldalára az euróval szemben (aztán nemzetközi impulzus nélkül ismét megindult a gyengülés irányába, a 413-at közelítve).
Gyengén kezdődött a harmadik negyedév, a korrekció a kiskereskedelemben folytatódott. A trend folytatódását várjuk, a reálbérnövekedés még mindig negatív
– kommentálta az adatokat Bert Colijn, az ING euróövezeti szenior közgazdásza.
Magyarországon is kijöttek hétfőn az októberi kiskereskedelmi adatok, és mint várható volt, nálunk is megvolt a hatása, hogy az emelkedő infláció erodálta a béreket. Az előző hónappal való összehasonlításban visszafordult a szeptemberi 0,4 emelkedés, és éves szinten még mindig maradt egy apró, 0,6 százalékos növekedés, ám ezt főleg az okozta, hogy mivel az árstop miatt Európában nálunk az egyik legolcsóbb a benzin, az üzemanyag-fogyasztás majdnem ötödével nőtt, miközben az élelmiszereladások csökkentek.
Friss adatot közölt a KSH – már inkább elkerülik a vásárlók a boltokatEgyértelmű a visszaesés az élelmiszerüzletekben. Persze van, ami örök: ötödével bővült az üzemanyag-értékesítés. |
Az infláció az euróövezet országaiban is több évtizedes csúcsra hágott, és bár Nyugaton jóval alacsonyabbak az inflációs ráták, mint az unió keleti fertályában, a reálbérek csökkenését ott sem úszták meg.
Az eurózóna egyes országaiban ennek betudhatóan jóval nagyobb a kiskereskedelmi forgalom csökkenése az átlagnál, és még inkább a magyarénál. Belgiumban például 5,7, Ausztriában 4 százalékkal esett vissza a vásárlás volumene az egy évvel korábbihoz képest. Nem úszta meg az eurót használó északi szomszédunk sem: a szlovák üzletekben – miután egész évben fokozatosan lemorzsolódott a forgalom – 4,4 százalékkal kevesebbet vásároltak, mint egy éve. Németországban – ez korábbi adat – még nagyobb, 5 százalékos volt a visszaesés az eladásokban.
A cseh számokat még nem ismerjük, de náluk már szeptemberben 5,6 százalék volt a spórolás, miközben a lengyelek hozzánk hasonlóan gyakorlatilag nullára fékeztek.
Mutatjuk a lengyel Lidl árait – köszönőviszonyban sincsenek a magyarralA lengyelországi Zakopanéban található Lidlben minden második vásárló magyar volt, nem véletlenül: sajtok, margarinok 400-500 forintos áron, vöröshagyma 348 forint, 1 kiló szeletelt sertéskaraj 1131 forintos áron volt kapható. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.