Saját maga alkotta meg a büntetlenség kultúráját az Európai Parlament, de most minden megváltozhat

Az elmúlt több mint egy évtized legnagyobb korrupciós botránya a felszínre hozott számos rendszerszintű hibát az Európai Parlamentben működésében. A katargate botránnyal kapcsolatban az EP elnöke, Roberta Metsola azt mondta, hogy a történtekért „autokratikus harmadik országokkal kapcsolatban álló, rosszindulatú szereplők” tehetők felelőssé. A katargate akkor robbant ki, amikor a belga rendőrség korrupciós vádak miatt házkutatást tartott több EP-tisztviselőnél, például Eva Kaili alelnöknél, akinél egy készpénzzel tömött zacskót találtak. Metsola azonban hiába próbálja hárítani a felelősséget, az EUobserver arról írt, hogy az elmúlt években számos, az EP elnökségét érintő, gyanús eset maradt felelősségre vonás nélkül. Ennek oka az EP-ben uralkodó „büntetlenség kultúrája”.

A portál szerint ez egy olyan rendszer az EP-n belül, különösen az elnökség körében, amely arra született, hogy az Európai Parlament képviselői és asszisztenseik szinte bármilyen visszaélést megúszhatnak következmények nélkül.

A belga belügyminiszter, Alexander De Croo is erre utalhatott azt követően, hogy a belga rendőrség letartóztatott négy EP-képviselőt, köztük Eva Kailit is. Velük szemben az a vád, hogy nagyjából 1,5 millió euró kenőpénzt fogadhattak el Katartól.

– monda. A belga hatóságok már hónapok óta vizsgálódtak a kenőpénzek kapcsán. Ezzel kapcsolatban az EP elnöke elmondta, hogy a parlament egy ideje már együtt dolgozik a belga hatóságokkal az ügyön. Ez viszont felveti annak a kérdését, hogy Metsola miért nem távolította el a közel-keleti küldötti pozíciójából Kailit, hogyha a belga rendőrségtől tudhatta, hogy milyen korrupciógyanús ügyekben van benne a keze.

Átláthatatlan a vezetők tevékenysége az EP-ben

Az EUobserver azt írja, hogy a büntetlenségi kör középpontjában az EP elnöksége áll. Az elnökség az Európai Parlament elnökéből, 14 alelnökéből, valamint az öt quaestorból áll.

– ezt a Transparency International brüsszeli igazgatóhelyettese, Nicholas Aiossa mondta.

Az elnökség egyik tagja, az Európai Néppárt német alelnöke, Rainer Wieland több mint négy évvel ezelőtt egy az EUobservernek adott interjúban arról beszélt, hogy 

Ezt arra a kérésre válaszolta, hogy a testület miért nem számoltatja el az EP-képviselőket a részükre kiosztott, havi egyösszegű irodai költségtérítésekkel. Évente nagyjából 40 millió eurót költ erre az EP az adófizetők pénzéből. A képviselőknek semmilyen módon nem kell elszámolniuk ezekkel a pénzekkel, nem kell nyugtákat bemutatniuk, ráadásul az összeget közvetlenül a bankszámlájukra utalják, vagyis a képviselők arra költik, amire akarják. Arra a kérdésre, hogy a közvéleményt miért nem tájékoztatják ezeknek a pénzeknek a sorsáról, Wieland azt válaszolta, hogy 

Az EP alelnökének akkori szavai azért is érdekesek, mivel ebben az időszakban az Európai Parlamentbe vetett közbizalom megteremtését célzó reformok egyik élharcosának számított.

A The Guardian megszerzett néhány belső dokumentumot az EP-ből, amelyekben az olvasható, hogy Wieland az év elején 690 ezer eurót költött az adófizetők pénzéből a brüsszeli irodájának a felújítására. Ebből csak 25 ezer euró egy mennyezeti lámpára ment el.

Az Európai Parlament képviselői korábban támogattak volna egy olyan reformtervezetet, amely átláthatóbbá tette volna az egyösszegű irodai juttatások felhasználását, azonban az elnökség Wieland ajánlására lesöpörte az asztalról ezt a tervet.

Nincs belső felügyelet

Az Európai Parlementen belül kialakult korrupció egyik fő oka, hogy nincsen valódi belső felügyelete a szervezetnek. Az EP-n belül az egyes csoportok ellenőrzését más EP-csoportok látják el. Amikor valahol esetlegesen probléma vagy visszaélés kerül nyilvánosságra, akkor az illetékes ellenőrző csoport vizsgálódni kezd, és a végén nem történik semmilyen szankció. Ezek a baráti kapcsolatok a házon belül az ügyek eltussolását eredményezik. Ha figyelembe vesszük a rendszer belső működésének hibát, akkor egyértelművé válik, miként fordulhatott elő, hogy egy akkora szervezeten belül, mint az Európai Parlament,

Az ellenőrzés hiánya abban is testet ölt, hogy hat évvel ezelőtt az EP vezetésének sikerült meghiúsítania azt a tervezetet, amely tiltotta volna, hogy a képviselőknek másod- vagy harmadállásuk legyen. A 705 képviselőből álló testület több mint a negyede közölte, hogy van további állása a képviselői feladatai mellett. A politikai életben minden nemzetállamban tiltva van politikusoknak, hogy tisztségük mellett más keresőtevékenységet végezzenek, mivel az összeférhetetlenségi szabályok hiánya korrupcióhoz és visszaélésekhez vezethet. Az EP-ben ilyen fenntartások nincsenek, a kritikusok szerint pedig a további keresőtevékenység torzíthatja a képviselők ítéletét bizonyos ügyekben.

Egyelőre nem látni, hogy milyen irányt vesz az Európai Parlament élete, de jelzésértékű lesz a katargate-et követő első EP-ülés 2023-ban.