A tőzsdei közvélemény figyelme hajlamos a Szilícium-völgy ifjú titánjai felé fordulni, persze százmilliárd dolláros vagyonokkal könnyű bekerülni a hírekbe. Az igazán nagy pénzt azonban a Wall Street nagybankjai keresik.
A pénzügyi óriásokra jellemző, hogy minden időben minden lehetőséget kihasználnak. Ha volatilisen száguldoznak a tőzsdeindexek, akkor a kereskedés után járó díjbevételeken kaszálnak. Ha fellendülőben van a gazdasági ciklus, és nagyhalak sorra kebelezik be a kishalakat, akkor a felvásárlási-összeolvadási tevékenységen keresnek. Donald Trump elnöksége idején ráadásul az adózásuk is kedvezően változott.
„Néha az az érzése az embernek, hogy rettenetes mennyiségű pénzt keresnek, valójában azonban nem ez a helyzet. Az elmúlt tíz évben ami rosszat el lehet képzelni, az megtörtént a pénzügyi rendszerben. A bankok ennek ellenére nemcsak hogy túléltek, de még növekedni is képesek voltak”
– mondta a Bloomberg hírügynökségnek Betsy Duke, aki korábban a Federal Reserve-nél töltött be vezető beosztást, majd 2020-ig a Wells Fargo igazgatóságának tagja volt. „Az elmúlt tíz évben ellenük fordult a közvélemény, meg kellett küzdeniük számos geopolitikai válsággal, a pandémiával, a szélsőséges piaci ingadozásokkal, s még így is ezermilliárd dollár profitra tettek szert” – tette hozzá Duke.
A hat legnagyobb bank (Goldman Sachs, Merryll Lynch, Bank of America, Citigroup, JPMorgan Chase, Wells Fargo) a Bloomberg összesítése szerint ebben az időszakban ezermilliárd dollár nyereséget hozott össze. Az időszak elején a JPMorgan hírnevét éppen a London Whale botrány tépázta meg, 800 millió dollár büntetést kellett fizetnie. Mára kapitalizációja alapján a legnagyobb amerikai bankká vált. A Wells Fargo profitja 20 milliárd dollár volt, s hiába szaladt bele különböző botrányokba, jövőre ismét elérheti ezt a nyereségszintet.
A nagybankok története együtt járt a gigabírságok történetével. A Bank of America 2014-ben 16,7 milliárd dollárt volt kénytelen fizetni gyanús jelzálogpiaci ügyletei miatt, ami jóval meghaladta a JPMorgan 13 milliárd dollárját. A Wells Fargo dolgozói a célok teljesítési kényszere miatt több millió új bankszámlát nyitottak az ügyfeleknek – nem zavarta őket, hogy azok nem is kérték ezt. A Goldman Sachs Malajziában szaladt bele egy jókora, többmilliárdos csalásba, egyik felső vezetőjét le is ültették miatta.
A botrányok ellenére azonban a politikai hátszél többnyire segített. A legkirívóbb példája ennek az volt, amikor Donald Trump – aki kampánykörútján még válogatott szavakkal kelt ki a nagybankok ellen – a vállalati adókat felülvizsgáló bizottságba két korábbi Goldman Sachs-alkalmazottat is belültetett.
Így nem csoda, ha a vállalati nyereségadó korábbi 35 százalék körüli adókulcsa 2018-ra majdnem 15 százalékponttal mérséklődött.
Ennek következtében a 2017-ben még csupán 70 milliárd profitot kimutató pénzintézetek nyeresége 2018-ban már 120 milliárd dollárra emelkedett, az évek óta 10 ezermilliárd dollár körüli eszközértékük egyenesen kilőtt.
A pénzintézetek persze magukon is igyekeztek spórolni. A hat nagy személyi kiadásai az évtized elején 148 milliárd dollár körül alakultak, majd jelentősen csökkentek, viszont 2019-re már 154 milliárdra ugrottak fel megint, annak ellenére, hogy foglalkoztatottaik száma csökkent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.