Újraszámolják a különleges nyugdíjakat a szomszédban

Kidolgozta a román munkaügyi minisztérium a nem járulékalapú nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet, amely egyebek mellett leszögezi, hogy a juttatás összege nem haladhatja meg a nyugdíjas aktív munkavállalóként kapott fizetését. 

A reformterv a bírák és ügyészek, az alkotmánybírák, a számvevőszék személyzete, a diplomaták, a polgári légi közlekedési személyzet, a parlamenti köztisztviselők különnyugdíját, valamint a katonai nyugdíjakat hivatott szabályozni. A tervezetet a jövő héten készül elfogadni a bukaresti balliberális kormány, majd a törvényhozás napirendjére kerül.

A munkaügyi tárca szerint a jogszabályjavaslat kidolgozásakor szem előtt tartották az Európai Bizottsággal (EB) szemben az országos helyreállítási és ellenállóképesség-tervben vállaltakat, valamint a román alkotmánybíróság vonatkozó határozatait egyaránt. A kormány a helyreállítási terv keretében vállalta a különleges nyugdíjak reformját, a folyamatnak az előzetes vállalás szerint az idei év végéig le is kellene zárulnia ahhoz, hogy Románia ne veszítsen el uniós forrásokat, de Bukarest némi haladékot kapott. 

A tervezet egyik lényeges előírása, hogy a szolgálati nyugdíj összege nem lehet magasabb a nyugállományba vonult alkalmazott korábbi fizetésénél, de sarkalatos pont az is, hogy a már megítélt nyugdíjakat újra kell számolni az új elvnek megfelelően. 

– szerepel a többi illetékes szaktárcához jóváhagyás céljából továbbított dokumentumban.

Valamennyi érintett kategória speciális nyugdíjának az összege az utolsó 12 ledolgozott hónapban kapott bruttó fizetése átlagának a 65 százaléka lesz. Ez alól csak a bírák és ügyészek képeznek majd kivételt. Esetükben továbbra is a 12 egymást követő hónapban kapott nettó bérük 80 százaléka marad a különnyugdíj összege, a juttatás azonban a törvénytervezet értelmében nem haladhatja meg a nyugellátás alapjául szolgáló nettó átlagkeresetük 100 százalékát. A dokumentum rögzíti azt is, hogy a bírák és ügyészek a tisztségben eltöltött legalább 25 év szolgálati idő után kérhetik a nyugdíjazásukat.

Mint arról beszámoltunk, a romániai igazságszolgáltatásban már hetekkel korábban nyugállományba vonulási hullámot váltottak ki azok a kiszivárgott kormányzati szándékok, amelyek szerint megvonhatják, de legalábbis csökkenthetik a speciális nyugdíjakat, valamint megemelhetik a nyugdíjkorhatárt. Bírák és ügyészek tömegei nyújtották be nyugdíjazási kérvényüket annak érdekében, hogy rájuk még a mostani szabályok vonatkozzanak.

A kidolgozott tervezet szerint nem módosulnak ellenben a katonai nyugdíjak, bukaresti sajtóinformációk szerint ugyanis a Világbank azt ajánlotta Bukarestnek, hogy a jelenlegi háborús időkben ne nyúljanak a katonák, rendőrök és titkosszolgálati alkalmazottak juttatásához. Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök többször leszögezte a témában folytatott vita alatt, hogy kormánya a továbbiakban is fenntartja a brüsszeli illetékesekkel folytatott tárgyalások során hangoztatott álláspontját, miszerint a katonai nyugdíj szolgálati nyugdíjnak minősül, nem tartozik a különnyugdíjak kategóriájába. „Ezek szolgálati nyugdíjnak minősülnek, a hozzájárulás elve alapján számolják ki őket” – nyomatékosította a miniszterelnök. A korábban védelmi miniszteri mandátumot betöltő, 2015 és 2019 között a román hadsereg vezérkari főnökeként tevékenykedő Ciuca egyébként személyesen érintett az ügyben, 

Felesége a hadsereg egykori alkalmazottjaként 4900 lejes speciális illetményben részesül. Pártja, a román liberális párt (PNL) korábban még arra tett ígéretet, hogy megszüntetik a speciális törvények – és nem a hozzájárulás – alapján kiszámolt különleges nyugdíjakat.

Egyébként az EB azt is elvárja Bukaresttől, hogy a nyugdíjreform keretében a nyugdíjkiadásokat a hazai össztermék (GDP) 9,4 százalékában korlátozza, ez a kitétel szerepel az Európai Tanácsnak a román helyreállítási terv jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatának mellékletében is. A végrehajtási határozat azt is leszögezi, hogy a helyreállítási tervbe foglalt reformokkal és beruházásokkal kapcsolatban megszabott mérföldköveket és célokat kötelező módon teljesítenie kell az országnak ahhoz, hogy megkapja a helyreállítási alapból számára elkülönített pénzt. A végrehajtási határozat szerint az új nyugdíjtörvény gyakorlatba ültetésének határideje 2023 első negyedéve, így ennek a célkitűzésnek a teljesítését a negyedik kifizetési kérelem elbírálásakor vizsgálja meg az EB.