Drágulással indult és bonyolultnak ígérkezik az új év Romániában

Drágulással, egyes termékek és szolgáltatások áfájának emelkedésével, az extraprofitadó bevezetésével indult az új év Romániában. A lakosság pénztárcája elsősorban azt sínyli meg, hogy a 2023-as esztendő első napján több mint 0,30 lejjel (1 lej 80 forint) emelkedett a benzin és a gázolaj literenkénti ára annak nyomán, hogy a bukaresti kormány megszüntette az árkompenzációt. Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök kabinetje szerdai ülésén jelentette be, hogy az új évtől kivezetik az üzemanyagok 0,50 lejes árkompenzációját, amelynek a felét vállalta át az állam, 25 banit a kereskedőkre hárítottak.

Az üzemanyag-forgalmazó társaságok azonnal léptek, és szilveszter éjszakáján a benzint 36 banival (29 forint), a standard gázolajat 38 banival (30 forint) drágították literenként. A január elsejei áremelkedés nyomán a 95-ös oktánszámú benzint már 511 forintnak, míg a gázolajat 606 forintnak megfelelő áron forgalmazzák literenként. Ennek következtében a benzin ára a tavaly ilyenkor regisztrált árhoz közelít, míg a gázolajat legutóbb tavaly márciusban forgalmazták a mostani szinten.

továbbá 9-ről 19 százalékra az alkoholt nem tartalmazó, cukros üdítőitalok általános forgalmi adója. Az osztalékokból származó jövedelem adója 5-ről 8 százalékra nőtt.

Kormányzati illetékesek szerint a lakosságnak ennél rosszabbra is fel kell készülnie idén. Adrian Caciu pénzügyminiszter úgy véli, miközben 2022 a második világháború óta eltelt időszak legbonyolultabb éve volt gazdasági szempontból, 2023 is nehéz év lesz. A tárcavezető szombaton posztolt bejegyzésében közölte, Románia gazdasága a legstabilabb a régióban, növekedése 2022-ben meghaladja az 5 százalékot, idén az inflációs nyomás enyhülni fog ugyan, de nem szűnik meg. 

– írta Caciu, hozzátéve, ezeket a negatív következményeket reformokkal, beruházásokkal és a kiszolgáltatottak támogatásával igyekszik kivédeni a román kormány.

A kilátásokat illetően független szakértők sem derűlátók. Daniel Daianu, a bukaresti költségvetési tanács elnöke úgy prognosztizál, hogy az ország idén elkerülheti ugyan a recessziót, de a gazdaság GDP-arányos növekedése a 2022-es 5 százalékhoz képest jelentősen mérséklődik, várhatóan 1,5-2,5 százalékos lesz. 

A szakember az Agerpres állami hírügynökségnek elmondta, nehéz feladat vár 2023-ban a román kormányra: úgy kell törekednie a recesszió elkerülésére, hogy közben le kell szorítania a költségvetési hiányt a megcélzott 4,4 százalékra, és forrásokat kell biztosítania a védelemre, illetve a kiszolgáltatott családok és vállalkozások támogatására.

A független szakmai szervezet vezetője szerint az idei év az állampolgárok, az üzleti szféra és az állami intézmények számára egyaránt bonyolultnak ígérkezik, miután Ukrajna orosz inváziójának következtében számos európai államban elszabadult és az utóbbi évtizedekben 

Mentőövnek nevezte az egykori pénzügyminiszter, hogy a következő években több milliárd euró áramlik be a román gazdaságba az EU kohéziós, illetve helyreállítási alapjából, és üdvözölte, hogy a Ciuca-kabinet az idei költségvetésben a GDP 7,2 százalékát irányozta elő beruházásokra. A jelenleg 48 százalékos GDP-arányos államadósság szerinte még nem nyomasztó, de viszonylag alacsony szintje a nominális GDP 18 százalékos növekedésének köszönhető.

Daianu emlékeztetett, hogy Romániának a következő két évben a GDP 3 százaléka alá kell csökkentenie a költségvetési hiányt, ami nemcsak az uniós vállalások, hanem a kedvező kamatú nemzetközi hitelekhez való hozzáférés miatt is fontos. 

A költségvetési tanács elnöke a pénzromlás kapcsán úgy prognosztizált, hogy 2023 végére várhatóan egy számjegyű lesz Romániában, aggasztónak nevezte viszont, hogy tavaly a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 9 százalékára nőtt, ugyanakkor a külkereskedelmi mérleg alakulása sebezhetővé teszi a lejt.