Megugrottak a luxusipari cégek részvényárfolyamai, amint a pekingi kormányzat bejelentette, hogy feloldja az utazási korlátozásokat, így a kínaiak ismét eláraszthatják a világ nagy bevásárlóközpontjait Párizstól Tokióig.
Az érintett cégek és piaci elemzők azonban figyelmeztettek, hogy aligha tér majd vissza a kínai turisták száma a koronavírus-járvány előtti szintre, több okból sem. Egyrészt sok ország szigorított a beutazási feltételeken, legutóbb a héten az uniós tagországok egészségügyi minisztereit tömörítő testület javasolta a járvány újabb hullámát megelőző szabályok összehangolását, és bátorította a tagállamokat, hogy rendeljék el a Kínából érkezők tesztelését. Emellett a légitársaságok sem működnek még teljes kapacitással, és ami az ágazat számára a legfontosabb: a nagy luxusmárkák egyre többet fektetnek be Kínában.
Otthon pedig több szempontból is könnyebb vásárolni, ahogyan ezt egy csak Maóként említett sanghaji asszony elmondta. Mao évekig vásárolgatott a világ különböző részein, de most úgy érzi, hogy jobb kiszolgálásban részesül a hazájában.
Ha elutazom Párizsba, ott nem kérhetem meg az eladókat, hogy tegyenek nekem félre egy táskát, de most és itt megtehetem
– magyarázta a Reuters tudósítójának.
Kína 2020 elején zárta le a határait a pandémia miatt, előtte a kínai vásárlók a luxusholmik 70 százalékát külföldön vették meg. A járvány alatt viszont robbanásszerűen megnőtt a luxuscikkek forgalma az országban, a Bain & Company amerikai tanácsadó cég adatai szerint megduplázódott 2019 és 2021 között, és elérte a 471 milliárd jüant. (Egy jüan 54,3 forint.) Közben a kínai vásárlók részesedése a globális luxuspiacból 25 százalékról 21 százalékra esett.
A dolgok pedig alighanem így is maradnak. „Nem fogunk visszatérni a 70 százalékos szinthez” – állítja Jonathan Yan, a sanghaji Roland Berger tanácsadó cég egyik vezetője. „Biztos vagyok benne, hogy a luxusvásárlások egy része külföldön történik majd, mert természetes, hogy az emberek költekeznek, amikor külföldön vannak, de inkább 50-50 százalékos lesz az arány” – tette hozzá.
A luxusipari cégeknek persze mindegy, honnan jön a bevétel. Sokan közülük, például a Louis Vuittont birtokló LVMH és a Coach anyavállalata, a Tapestry is nyitott kiemelt új boltokat Kínában az elmúlt három évben, és rendezett ott nagyszabású divatbemutatókat is. Ezek abban is segítettek, hogy a helyi személyzet közvetlen kapcsolatokat alakítson ki a kínai VIP-vásárlókkal, akik korábban inkább külföldön szerettek költekezni.
A hongkongi Oliver Wyman tanácsadó cég felméréséből kiderült, hogy
a kínai luxusvásárlók 70 százaléka használ eladási asszisztenseket a vásárlás megkönnyítésére,
míg 40 százalékuk hetente legalább egyszer kommunikál az eladókkal. Ráadásul a vásárlók köre is számottevően bővült, mert a 2021-ben luxuscikket beszerző kínaiak fele először vásárolt ilyen terméket.
Érdekes lesz látni, hogy az új luxusfogyasztók hogyan érzékelik majd a különbséget a hazai és a tengerentúli luxusvásárlás között
– mondta a hírügynökségnek Kenneth Chow, az Oliver Wyman egyik vezetője.
Az is kérdés, hogyan alakul majd Hajnan szerepe ezen a téren. Az elmúlt három évben sokan választották az adómentes kínai szigetet célállomásként luxusvásárlásaikhoz. Hajnan részesedése e téren a járvány előtt a hazai piac 6 százalékát tette ki – 2021-ben már a 13 százalékát, 2025-re pedig a luxusmárkák már saját vámmentes boltokat üzemeltethetnek itt.
Yan szerint Hajnannak nem kell aggódnia, mivel a kínaiak 13 százalékának van csak útlevele, így a sziget kedvelt hazai célpont marad. Már csak azért is, mert 2018-ban és 2019-ben is csökkentették a luxuscikkek importvámját, így a korábbi 50-60 százalék helyett ma már csak 10-20 százalékkal drágábbak például a női kézitáskák Kínában, mint külföldön, és a cégek maguk is igyekeznek szűkíteni az árkülönbségeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.