Ilyen a Mao-korszaki nagy éhség óta nem volt: csökkent Kína népessége

Csökkenésnek indult Kína lakossága 2022-ben, amire utoljára akkor volt példa, amikor még Mao Ce-tung vezette az országot, és azt éhínség sújtotta 1961-ben. Az ázsiai óriás népessége így is 1,4118 milliárd főt tett ki a tavalyi év végén az ország statisztikai hivatala által kedden közölt adatok szerint, ám ez 850 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Az országban az elmúlt évben 9,56 millió gyerek született tavaly, több mint egy millióval kevesebb, mint a 10,62 millió születést regisztráló 2021-es évben. Ilyen kevesen legalább 1950 óta nem születettek Kínában, hiába igyekszik a kormány visszájára fordítani a több évtizedes egykepolitikáját.

A halálozások száma ugyanakkor tavaly 10,41 millióra emelkedett az elmúlt éveket jellemző 10 millió körüli értékről, ám 

Az ország statisztikai hivatalának élén áló Kang Ji azonban hangsúlyozta, hogy a csökkenés elsődleges oka a születések visszaesése, a házasság későbbi időpontra halasztása, valamint a szülőképes korú nők számának csökkenése. Ez Kang szerint nem ad okot az aggodalomra, ugyanis az ország munkaerő-kínálata még mindig meghaladja a dolgozók iránti keresletet.

Elemzők ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy a népesség csökkenése az ország növekedési kilátásait is beárnyékolják, mivel a belső kereslet is visszaeshet például az új építésű lakások iránt, miközben a kínai gazdaság mintegy negyedét adó építőipar már így is több problémával küzd.

A népesség csökkenése jóval hamarabb bekövetkezett, mint azt korábban jósolták, az ENSZ például még 2019-ben is 2031-re várta a tetőzést, hogy aztán tavalyi becslésében ezt előrehozza 2022 elejére. A munkaerő-kínálat már korábban elkezdett visszaesni, ami hosszú távon tovább csökkentheti az ingatlanpiaci keresletet, miközben a kormány számára gondot okozhat a nyugdíjrendszer finanszírozása az öregedésnek indult országban – írja a Bloomberg. 

Az ezer lakosra jutó születések száma 6,77-ra csökkent, amire 1978 óta nem volt példa, és az adatokból az is kiderült, hogy a munkaképes korú – ez alatt Kínában a 16 és 59 év közöttieket értik – népesség 62 százalékra csökkent az egy évtizeddel korábbi, nagyjából 70 százalékos értékhez képest. Ezzel Kína is csatlakozott a térség más országaihoz, például Japánhoz és Dél-Koreához, ahol a fejlődéssel párhuzamosan szintén hasonló folyamatok mentek végbe.