Kamatemeléssel nyitotta az évet az izraeli jegybank
A központi bank fél százalékponttal, 14 éves csúcsra, 3,75 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, amely sorban a hetedik növelés volt az áprilisi 0,1 százalékos mélypontról.
Fotó: Alon Adika
Izrael éves inflációja novemberben elérte az 5,3 százalékot, ilyen magas pénzromlási ütemre 2008 októbere óta nem volt példa. A központi bank szerint az árszínvonal-emelkedés 2023 végére 3 százalékra lassulhat, ami a monetáris politika kitűzött 1–3 százalékos tartományába esik.
A Bank of Israel helyettes vezetője hétfőn arról számolt be, hogy lassan a kamatemelési ciklus végére érhetnek. Számításuk szerint
az infláció év végére visszatérhet a céltartományba.
Andrew Abir a Reutersnek azt mondta, hogy
a célszám eléréséhez a kamatlábat legfeljebb 4 százalékig vagy kicsivel azon túl szükséges emelni a legvalószínűbb forgatókönyv alapján.
Kisebb eséllyel, de az is előfordulhat, hogy az infláció növekedése mégsem áll meg. Ebben az esetben az alapkamatot még feljebb kell srófolni. Mindenesetre úgy vélik, a 3,75–4 százalékos alapkamat megfogja majd az inflációt, s innentől az árindex lassú csökkenésére számítanak. A következő kamatdöntő ülést február 20-án tartják.
Amir Yaron, a Bank of Israel kormányzója külön felhívta a figyelmet az izraeli gazdaság erősségeire: a 2022-es 6 százalék körüli növekedés után idén 2,8 százalékos bővülést várnak, miközben a foglalkoztatás történelmi csúcs közelében van, az államadósság alacsony, a csúcstechnológiai ágazat erős, a külföldi tőkebeáramlások pedig segítenek fenntartani, hogy a folyó fizetési mérleg többletes maradjon.
Nem valószínű, hogy Izraelben recesszió lesz
– tette hozzá Amir Yaron.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.