Szépen nőtt az évi egymilliónál többet keresők száma Európa legnagyobb gazdaságában az elmúlt két évtizedben, és a német adóhivatal adataiból, amelyeket a Handelsblatt ismertetett, az is kiderül, hogy hol élnek előszeretettel.
A 2008-as válság méretes esést hozott ebben a tekintetben: egy év alatt 18 598-ról 12 424-re zuhant a német keresőmilliomosok száma. (Ebben a statisztikában férj és feleség egynek számít.) Az ezt követő évek euróövezeti válságát már fütyülve vészelték át a német gazdagok, fokozatosan növekedett a nagykeresők száma, és 2018-ra elérte a 26 256-ot.
Innen nincs újabb kimutatás – hiszen az adóadatok feldolgozása éveket vesz igénybe –, tehát nem tudjuk, milyen hatást gyakorolt a pandémia és az energiaválság, a hírek áramából mindenesetre azt sejthetjük, hogy valószínűleg nem történt visszaesés, sőt.
Az a „friss”, 2018-as adatokból is látszik, hogy voltak változások a milliomosok kedvelt lakóhelyeinek sorrendjében. A számok a Németországot az átlagosnál jobban ismerők számára is tartogathatnak meglepetéseket.
Sokat hallhattunk például az északi-tengeri Sylt szigetéről, amelyet Brigitte Bardot harmadik férje, a playboy Gunter Sachs nyomán már az 1960-as évektől felfedeztek a német gazdagok és celebek. Az adóstatisztikában a sziget mégsem tartozik a milliomosok legfelkapottabb helyei közé. Ennek persze lehet az is az oka, hogy a gazdagoknak hétvégi házaik vannak itt inkább, mint a székhelyük.
Ha a tartományokat nézzük, sokan nyilván a hegyekkel, tavakkal tarkított, módos Bajorországot tennék az első helyre: őket meglepetésként érheti, hogy már 2015-ben is az északi Hamburg városállam állt az első helyen, ahol azóta 13-mal még nőtt is a százezer lakosra eső nagykeresők száma, 124-re.
Bajorország azonban valóban előrelépett, a 2015-ös nyolcadik helyről a másodikra, mégpedig hatalmas ugrással: a százezer itt lakóra eső szám 49-cel emelkedett, 87-re. A harmadik Baden-Württemberg, a negyedik Hessen.
Az ötödik Észak-Rajna-Vesztfália már meglepetés lehet: a tizedik helyről ugrottak fel, a mutatószámuk 27-ről szökött fel 66-ra, pedig a legnépesebb német tartományról általában senkinek sem a gazdagság szokott eszébe jutni. A rekreációs lehetőség itt sokkal kevesebb, mint például Bajorországban, a Ruhr-vidék neve pedig inkább a problémák, mint a büszkeségek között szokott felbukkanni.
A legdinamikusabb keletnémet tartomány, Brandenburg – százezer lakosonként 28 keresőmilliomossal – csaknem beérte a tizedik helyen álló nyugatnémet Saar-vidéket.
Kevesebb a meglepetés a városok, illetve kerületek szintjén, közülük a most vezetőket már korábban is nagyon jó helyeknek tartották.
Az első háromban két bajor hely szerepel. Hatalmasat ugrott, és harmadik helyett az első helyre került a Münchentől 30 kilométerre délnyugatra, az öt tó vidékének szívében fekvő Starnberg. Ide szó szerint özönlöttek a gazdagok, és a számuk – százezer lakosra esően – 192-ről 418-ra emelkedett
Hasonlóan nagyot ugrott München kerülete is, 112-ről 248-ra, ami a nyolcadik helyről felröpítette, de csak a harmadik helyig. Előtte van a gazdagok közt hagyományosan népszerű – 2015-ben a listát vezető – hesseni Hochtaunuskreis, 229 helyett 299 százezer lakosra eső gazdag lakóval.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.