Nagyot álmodnak a tálibok: önellátó gazdaságra vágynak

„Nemzeti önellátási programot indítunk, minden kormányzati szervet arra fogunk ösztönözni, hogy hazai termékeket használjon, és a mecseteken keresztül is megpróbáljuk arra bírni az embereket, hogy támogassák a hazai termékeinket” – nyilatkozta a Reutersnek Hádzsi Búruddin Azizi ügyvezető kereskedelmi miniszter. „Támogatni fogunk minden olyan terméket, amely segíthet az önellátásban” – tette hozzá. 

Afganisztánt egyre inkább fenyegeti az elszigetelődés, még a humanitárius segélyprogramok egy részét is felfüggesztették amiatt, hogy az országban korlátozzák a nők jogait. Az önellátásra törekvésben így lenne logika, Afganisztán földrajza azonban lehetetlenné teszi e cél elérését, hiszen az ország területének háromnegyed része mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas hegyvidék. 
Az ENSZ adatai alapján a 39,8 millió lakosú országban legalább 20 millió ember élelmiszer-ellátási biztonsága került veszélybe, a Save the Children brit nonprofit szervezet legfrissebb jelentése szerint 6,6 millió embert fenyeget a télen súlyos éhezés, a gyerekkori alultápláltság régóta meglévő probléma. „Afganisztánban azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek annyira éhesek, hogy nem képesek visszaemlékezni arra, amit az iskolában tanultak. Az alultápláltság következtében jobban veszélyeztetik őket az olyan életveszélyes betegségek is, mint például a kolera” – idézte a Reliefweb Nora Hassanient, a szervezet afganisztáni igazgatóját. A kilátástalan helyzetben sokan a szerveik vagy gyermekeik eladására kényszerülnek, hogy legyen elegendő pénzük élelmiszerre és gyógyszerre. 
A tálib kormányzat stratégiájának ezért része az is, hogy fejlessze a kereskedelmet, és külföldi tőkét próbáljon csalogatni az ásványkincsekben gazdag országba. „Azok, akik külföldről importáltak árucikkeket, azt kérik tőlünk, hogy biztosítsunk befektetési lehetőségeket, itt akarnak befektetni ahelyett, hogy külföldről importálnának” – állította a Reutersnek a kereskedelmi tárca vezetője. 

A fenti három ország üzletembereit is aggasztják azonban a külföldiek ellen végrehajtott merényletek. A december közepén egy fővárosi szálloda ellen végrehajtott támadásban többen is megsérültek, és ez a kínai üzleti közösség egyik vezetője szerint arra késztetheti a külföldieket, hogy újragondolják a terveik egy részét. A befektetéseket ráadásul az is nehezíti, hogy a nemzetközi közösség nem ismeri el a tálib rezsimet, és szankciókkal sújtotta az ország bankszektorát.
Azizi is elismerte az interjúban, hogy a kormányzat egyik legfontosabb feladata garantálni a biztonságot. „Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy az üzletembereinket ne érje baj. Igen, rossz hatással lehet, ha állandók a támadások” – mondta.
A tervek között szerepel az ipar fejlesztése a korábbi amerikai katonai bázisokon létrehozott különleges gazdasági övezetekben. A külföldi befektetők azonban elsősorban a bányászat iránt mutatnak érdeklődést, mivel az országban található ásványkincsek értékét ezermilliárd dollárra becsülik. (Egy dollár 375,78 forint.) Az országban arany, ezüst, réz, ón, vasérc mellett drágakövek és féldrágakövek, kőolaj, földgáz, urán, szén, króm, talkum, barit, kén, grafit és kősó is található, és ez a jelentős ásványkincs lényegében kihasználatlan. Azizi szerint negyven vállalat vett részt egy herati vasércbánya és egy guri ólombánya jogainak árverésén, amelynek az eredményét hamarosan kihirdetik. Szeptemberben aláírtak egy átfogó megállapodást Oroszországgal, és a napokban várják az ennek keretében érkező első gáz-, kőolaj- és búzaszállítmányokat.