Nesze semmi, fogd meg jól – kamutankokat szállít a nyugat az ukránoknak
Átléptek egy újabb „vörös vonalat”, egy csapásra három nagy ország, az Amerika, Németország és Franciaország jelentette be, megkezdi páncélos harceszközök szállítását Ukrajnának. A gesztus azonban csupán jelképes, katonailag ugyanis nincs nagy jelentősége ezen (30-50 darabos szériában szállítandó) eszközöknek, amelyek páncélzata gyenge, gyakorlatilag a gyalogság szállítására szolgálnak, védve őket a kézifegyverektől, egyes esetekben a gránátszilánkoktól.
Párizs vezette a csapatot, Emmanuel Macron francia elnök a minap telefonbeszélgetés keretében megígérte Volodimir Zelenszkij ukrán kollégájának, hogy Franciaország AMX-10 RC páncélozott felderítő járművet, egyesek által tanknak, közepes harckocsinak titulált fegyvert szállít Ukrajnának.
A döntés egyelőre kevés pozitív, annál több negatív visszhangot váltott ki az elkeseredetten küzdő, egyre korszerűbb, egyre nehezebb fegyvereket követelő ukránok körében.
A franciák, valamint az optimista ukránok viszont úgy értékelték a döntést, hogy megtört a jég, a nyugat „igazi” harckocsikat kezdhet szállítani, jöhetnek az amerikai Abrams M1A1-esek, a német Leopard 2-esek. (Amiről persze egyelőre nincs szó.)
A tank, ami nem tank
A pesszimisták számára az első számú probléma: ez az a tank, ami nem is tank. A francia nyelvben a „char” (harckocsi) jelenthet a nyugaton elfogadott közepes harckocsit, (MBT) és jelenthet könnyű, felderítő harceszközt. Mint az ukrán mezha.media szerzője megjegyzi, az AMX-10 RC nem tank, hanem legfeljebb könnyű páncélozott felderítőjármű. Igaz, hogy 105 milliméteres löveggel van felszerelve, ám az – mint az elemzők joggal megjegyzik – „medium pressure gun”, azaz a nyomás a lövés pillanatában az égéstérben jelentősen elmarad a klasszikus tankok ma már 120, 125 milliméteres lövegeinek nyomásától. Magyarul a lövedék lassabban, kisebb távolságra repül (hatásos lőtávolsága alig több, mint ezer méter, ennyit tud egy jobb puska is), páncélátütő képessége az „igazi” harckocsi-ágyúénak legfeljebb 25–35 százaléka. „Ha szerencséd van, és jó helyen találod el az ellenfelet ezzel a francia ágyúval, akár ki is iktathatod” – írja félig gúnyosan az idézett ukrán forrás.
Súlyproblémák
Gond van a súlycsoporttal is. A francia harceszköz súlya alig 16,5 tonna. Összehasonlításképpen: a német „igazi” tank, a Leopard 2 A6-os modifikációja (120 mm-es löveggel) 68 tonnát nyom, az amerikai Abrams M1A1 (120 mm-es löveggel) pedig körülbelül 62 tonnás. (Még a „magyar” Lynx KF 41-es gyalogsági harcjármű is 44 tonnás.) Az ebben a kategóriában súlyra könnyűnek, tűzerőt tekintve pedig igen komolynak számító, 125 mm-es sima csövű löveggel felszerelt oroszországi gyártású T-72-es pedig 44,5 tonnát nyom. És akkor még nem beszéltünk az új német „szupertankról”, a Rheinmetall fejlesztette-gyártotta, minden eddigi ismert harckocsiágyúnál nagyobb űrméretű, 130 milliméteres sima csövű löveggel felszerelt, 59 tonnás harcjárműről, a Panther KF 51-esről, amelynek tűzereje 50 százalékkal nagyobb, mint a legjobb nyugati MBT-é.
A harmadik szempont: a franciák éppen leselejtezik az elavultnak (zsákutcának) tekintett AMX-10 RC-jeiket.
Ez óhatatlanul keserű szájízt kölcsönözhet az ukránoknak, akik hazájuk felszabadításáért küzdenek – de mint mondják, minden segítségért hálásak.
Mint a Le Figaro 2023. január 4-én hírül adta, a francia hadseregben 247 AMX-10 RC/RCR páncélozott felderítő/tűztámogató jármű szolgál. 1981 óta vannak rendszeresítve, lecserélésük folyamatban van a sokkal modernebb, nehezebb (25 tonnás), de sokkal könnyebb, mindössze 40 mm-es gépágyúval felszerelt Jaguar EBRC (Engin Blindé de Reconnaissance et de Combat – páncélozott felderítő és harcjármű) hasonló harceszközre.
Szempontrendszerek
Mint a Politico elemzője sejtetni engedi, a nyugati katonai segélyszállítmányokról, azok összetételéről határozó grémiumok jó néhány szempont szerint kell, hogy döntsenek. Mindenek előtt a legfontosabb szempont: a szállítások ne gyengítsék a NATO harcerejét egy, a végletekig kiélezett európai biztonsági helyzetben. Nagy kérdés a nyugat-európai fegyver- és lőszergyárak kapacitása is, amelyet a hidegháborús időszak végével, ezelőtt harminc esztendeje jelentősen visszafogtak. (Paradox helyzet: a nehéztüzérségi lőszereket gyártó 152, 155 mm-es gránátokat készítő, NATO-országok üzemeinek jelentős része térségünkben, Kelet-Közép-Európában van.)
Továbbá mérlegelniük kell a NATO-érdekeket, hogy
érzékeny technológiát tartalmazó nyugati harceszközök semmiképpen sem kerülhessenek az oroszok kezébe.
És végül a „nagypolitikai” szempont: a NATO-támogatás, noha már számos, korábban felállított „vörös vonalat” átlépett, ne sértse meg a kritikus, meghatározó vonalat, ne provokálja Moszkvát egy esetleges közvetlen NATO–Oroszország katonai összecsapás kirobbantására, netán taktikai nukleáris fegyverek bevetésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.