A termékenység csökkenése már nem csak a fejlett világra jellemző. Európa, Ázsia és Amerika populációja már ebben az évtizedben a japán népességcsökkenés útjára lép.
A népességfogyás a gyakorlatban azt jelenti, hogy alacsony a születések száma, a nők átlagosan kevesebb gyermeket vállalnak, mint korábban, és ezzel a népesség elöregedő társadalommá válik. A világ népességének növekedési üteme jelentősen lecsökkent. Jelenleg 7,89 milliárdan lakjuk a Földet, az évszázad végére pedig 10 milliárdra is növekedhet a bolygó lakossága. A csökkenő tendenciában számos tényező, így a nők gazdasági, reproduktív és politikai emancipációja is közrejátszik. Henry Gee őslénykutató szerint az emberiség az összeomlás előtt áll – írja cikkében a Mandiner.
Európa népessége 2012 óta csökken, azaz a halálozások száma meghaladja a születésekét, amit a befelé irányuló migráció sem tud ellensúlyozni. Egy népesség stabilan tartásához legalább 2,1-es termékenységi ráta szükséges, tehát általánosságban egy nőre ennyi élve születésnek kell jutnia. A Világbank szerint a dél- és kelet-európai országokban ez a termékenységi ráta 1,2 és 1,6 között van, azaz ezeknek az államoknak a lakossága csökken és a népessége elöregszik.
Lengyelország, Románia és Görögország lakossága részben azért csökken, mert megnövekedett a kivándorlás; sokkal többen hagyják el a hazájukat és keresik boldogulásukat külföldön, mint ahányan oda bevándorolnak, vagy ott születnek.
A 65 éves vagy annál idősebb népesség aránya minden uniós tagállamban növekszik, és jóval meghaladja Kína lakosságáét, ahol ez az arány 13 százalék körüli.
Az idős népesség legnagyobb, 22,7 és 22 százalék közti arányát Olaszország, Finnország, Görögország, Portugália és Németország lakosságában mérték.
Az elöregedés a születések számának csökkenése mellett az egyre hosszabb élettartamnak tulajdonítható. Az unióban a születéskor várható élettartam gyorsan emelkedett, az 1960-as 69 évről 2021-re 80,1 évre. Csökkent a csecsemőhalandóság, növekedett az életszínvonal, javult az oktatás, az egészségügy és fejlődött az orvostudomány. A születéskor várható átlagos élettartam csak Dániában, Észtországban, Finnországban és Cipruson csökkent.
A 2021-es adatok szerint a 15 és 64 év közötti aktív korú népesség az unió népességének mintegy 64 százalékát teszi ki.
Összességében elmondható, hogy Európában az elöregedés felgyorsul a következő évtizedekben, ezzel párhuzamosan egyre szűkül a munkaerőpiac.
Tíz uniós tagállamban történt népességfogyás 2022-ben. A legnagyobbat Olaszország lakossága szenvedte el (mínusz 253 ezer), majd Lengyelország (mínusz 186 ezer) és Románia (mínusz 163 ezer) következik. A képzeletbeli dobogóra Horvátország, Bulgária és Görögország már nem fért fel. Magyarországon 42 ezerrel csökkent a lélekszám, de mérséklődött Szlovákiában, Lettországban és Szlovéniában is.
Érdemes megjegyezni, hogy
a termékenységi ráta egyik uniós országban sem haladja meg a népességszám fenntartásához szükséges 2,1-es a küszöbértéket. Az átlagos termékenységi ráta az unióban 2020-ban 1,5-re csökkent.
A migráció szerepe a 2000-es évektől játszik fontos szerepet az Európai Unió népességváltozásában. Az évezredfordulótól pozitív nettó migráció volt, azaz az Európába való bevándorlás magasabb volt a kivándorlásnál.
2020-tól azonban már ez sem pótolta a természetes népességfogyást, és így az unióban is bekövetkezett a népesség csökkenése, ebben szerepet játszott a koronavírus-járvány is. A Világbank adatai szerint 2021-ben Európa lakossága 911 ezer fővel növekedett, míg Kínában 200 ezer fővel csökkent a migráció miatt. Tehát
Európában a bevándorlás, míg Kínában a kivándorlás volt nagyobb.
Az Európai Unióban tizenhét tagállam népessége 1960 és 2022 között növekedett, és a jövőben tizenegynek a lakossága marad emelkedő pályán, elsősorban a migráció miatt.
Az unióban 2022-ig a legnagyobb népességnövekedést Franciaországban (plusz 186 ezer), Hollandiában (plusz 115), valamint Németországban (plusz 82 ezer) regisztrálták.
Németország lakossága 2022-ben történelmi csúcsot ért el, először emelkedett 84 millió fölé. A német statisztikai hivatal becslése szerint az ország népessége 84,3 millió fő volt, azaz 1,1 millióval több, mint egy évvel korábban.
A tavalyi év egyben migrációs rekordév is volt: a bevándorlás majdnem másfél millióval volt magasabb a kivándorlásnál.
Az orosz–ukrán háború februári eszkalációja óta Ukrajna lakossága meredeken csökkent. A kivándorlók közül egymilliónál is többen kértek és kaptak menedékjogot Németországban – írta meg a The Local.
Emlékeznek még arra, hogy milyen sokan vándoroltak át Magyarországon főként Németországba, mennyire járhatatlan volt a Keleti pályaudvar környéke a szíriaiak miatt? Nos, az egymillió ukrán majdnem kétszerese a 2015–2016-ban regisztrált szíriai menekülteknek.
Németország népessége a menekültáradaton túl valószínűleg egy szakképzési törvény miatt is dönthetett rekordot. A jogszabály elősegíti a jól képzett munkavállalók bevándorlását.
Németország lakossága várhatóan tovább növekszik. Mivel azonban a halálozási ráta meghaladja a születési rátát, ez a növekedés kizárólag a bevándorlásnak lesz köszönhető.
A nettó bevándorlás nélkül a népesség 1972 óta csökkenne, mivel azóta minden évben többen haltak meg, mint ahányan születtek – mutatott rá a Destatis statisztikai hivatal.
Oroszország, Németország és Spanyolország lakossága is csökken 2030-ra. Az Eurostat becslése szerint az Európai Unió népessége 2026 körül 449,3 milliós csúcsra emelkedik, 2100-ra pedig fokozatosan 416,1 millióra csökken, lakosság fele pedig 48,8 évesnél idősebb lesz.
Az Eurostat előrejelzései szerint
a 65 éves vagy annál idősebbek aránya 2100-ra az Európai Unió lakosságának 31,3 százaléka lesz, szemben a 2021-es 20,8 százalékkal. A 80 éves vagy annál idősebbek aránya pedig 2021 és 2100 között a kétszeresére emelkedik
– írja elemzésében az Euronews.
Ukrajna lakossága 1991-ben volt a csúcson, amikor 51,5 millió lakossal büszkélkedhetett, azóta viszont ez folyamatosan csökken. A népességfogyást az orosz–ukrán háború és a születések várható számának jelentős csökkenése felgyorsítja. Az ENSZ szerint az ukránok 2021-ben 41 millióan voltak, 2050-re számuk 35 millió alá eshet – írta meg a Mandiner.
Kína jelenleg a világ legnépesebb országa, azonban a korábbi egykepolitikája miatt fogyóban a népessége, 60 év óta először csökkent a lakossága. Az ázsiai államban nemcsak kevesebben élnek, hanem demográfiai szerkezetében az is elöregedés figyelhető meg.
A pesszimista előrejelzések azt sem zárják ki, hogy Kína lakossága 2100-ra csaknem felére zsugorodik: a jelenlegi több mint 1,4 milliárd főről 771 millióra csökken.
Az afrikai kontinens lakossága azonban 2100-ra 1,4 milliárdról 3,9 milliárdra nő. Akkora a világ népességének mintegy 38 százaléka él majd ott, szemben a mai 18 százalékkal – számolt be az Euronews. Japán népességcsökkenése is megfigyelhető, 2011 és 2021 között mintegy 3 millióval élnek ott kevesebben, a miniszterelnök pedig már kongatja a vészharangot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.